uNK Immunteszt (uNK és plazma sejtek kimutatása endometriális biopsziából)

Teszt ára: 199.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Immunrendszerünk nemcsak mindennapi életünkben játszik fontos szerepet, hanem a várandósság kialakulásában is. Döntő szerepe van az embrió sikeres megtapadásában, és a terhességi komplikációk elkerülésében.

Az uNK sejtek és a plazma sejtek fontos részei az öröklött és a szerzett immunitásnak.

Az NK sejtek alapvető szerepe a fertőzött sejtek felismerése, és a vírusok elleni védelem. Az NK sejtek jelen vannak a vérben és a méhnyálkahártyában (endometrium) is, de a két populáció különbözik egymástól. Az endometriumban található NK sejteket uNK (uterális) sejteknek hívják.

A plazma sejteket a patogén (vírus, baktérium, stb.) sejtekkel történő kontaktus aktiválja, antitesteket kezdenek termelni, és ilyen módon vesznek részt a fertőzések elleni helyi védelemben.

Az uNK sejtek megnövekedett száma, illetve citotoxikus aktivitásuk, akárcsak a plazma sejtek jelenléte az endometriumban, megzavarhatja az embrió megtapadását, és végső soron megakadályozhatja a terhesség kialakulását.

Az uNK sejtek és a plazma sejtek jelenlétének és mennyiségének a meghatározása támogatja a személyre szabott terápiát, és elősegíti a kívánt várandósság kialakulását

Mi a teszt célja?

A teszt alapvető célja az uNK sejtek és a plazma sejtek számának, illetve igény szerint az uNK sejtek citotoxikus aktivitásának a meghatározása.

Uterális NK sejtek (uNK sejtek)

Az NK sejtek (natural killer, természetes ölősejtek, CD56+) a legfontosabb immunsejtek közé tartoznak a korai várandóság időszakában. Az első trimeszter során a placenta eredetű fehérvérsejtek 70%-a uNK sejt (uterális NK sejt). Számos nemzetközi tanulmány leírta, hogy azok a nők, akiknél nem sikerült az embrió beültetése (RIF, Repeated Implantation Failure, visszatérő megtapadási hibák) vagy spontán abortuszon estek át (RPL, Recurrent Pregnancy Loss), emelkedett uNK sejtszámmal rendelkeznek a méhnyálkahártyában (endometrium). Nagyon valószínű, hogy az uNK sejtek megnövekedett száma akadályozhatja az embrió megtapadását, illetve elvezethet az embrió kilökődéséhez.

Az eredmények az alábbi határértékek szerint alakulnak:

uNK sejtszám <90 = alacsony

uNK sejtszám 90-300 = normális

uNK sejtszám > 300 = emelkedett

Abnormális eredmény esetében (sejtszám > 300 uNK sejt/mm2 ) az IVF eljárás alatt enyhe immunmódosító kezelést lehet alkalmazni az uNK sejtek számának és aktivitásának a csökkentésére.

Az uNK sejtek citotoxikus aktivitását meg is lehet mérni a CD16 sejtfelszíni marker segítségével. Azért fontos a citotoxikus aktivitás mérése, mert még normális uNK sejtszám mellett is lehet magas a citotoxikus sejtek aránya, ami ugyanúgy RIF-et, és/vagy RPL-t okoz. Amennyiben az uNK sejtek száma 100 és 400 közé esik mm2-ként, és emelkedett a CD16+ sejtek száma immunmoduláló terápia szükséges.

Plazma sejtek (CD138+)

Krónikus endometritisz (CE)

A krónikus endometritiszt gyakran bakteriális fertőzés okozza. Az ismétlődő vetélések (RPL), a visszatérő megtapadási hibák (RIF), illetve az idiopátiás (ismert ok nélküli) meddőségek 10-20%-ban a CE áll a háttérben. A CE-t gyakran nem lehet felismerni, mert nem mutat szimptómákat. A CE-t ki lehet mutatni az uterális plazma sejtek (CD138+) immunhisztokémiai festésével és szám szerinti meghatározásával. Amennyiben a számuk meghaladja a 4 plazma sejt/mm2-t, úgy a CE nagy valószínűséggel fennáll, és kezelhető széles hatásspektrumú antibiotikummal.

Hogyan végzik a tesztet?

A tesztet endometrium biopsziából végzik a jénai Egyetemen a Delta Vita Kft. (genetikaneked.hu) és az Egyetem közötti együttműködés keretei között. A biopszia levétele a természetes ciklus 19-22 napja között, vagy az ovuláció után 5-8 nappal esedékes. A minta szállítása szobahőmérsékleten történi 5%-os formalinban. A vizsgálat immunhisztokémiai festéssel történik. Az eredmények 3 hét alatt érkeznek meg.

Mire lehet használni az eredményeket?

• A teszt segítségével ki lehet mutatni az ismétlődő vetélés (RPL vagy RM), vagy a beágyazódási hiba (RIF) okát,
• Segít a kezelés megtervezésében
• Segít megelőzni a várandósság alatti komplikációkat

Kinek javasolt elvégeztetni az uNK Immun tesztet?

• Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
• Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió fejlődése elindult, de spontán vetélés alakult ki;
• Amikor az embrió bevizsgált, jó minőségű, de nem alakul ki terhesség;
• Amikor mindkét fél kivizsgált, de a sikertelen terhesség idiopátiás (nincs ok)

Szakirodalom:

• LI, endometritis, pregnancy outcome aji.13369
• uNK cells-Kuon
• Chiokadze published diagnostics

ERA teszt: a sikeres IVF érdekében

Teszt ára: 249.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Előfordulhat, hogy meddőségi kivizsgáláson átesett pácienseknél optimális feltételek mellett alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárásnál a beültetett embriók teljesen egészségesnek tűnnek, azok közül mégsem tapad meg egy sem a méhnyálkahártya falában. Ezekben az esetekben jelenthet megoldást az ERA teszt (Endometrial Receptivity Assay), amellyel meghatározható, hogy a menstruációs ciklus mely napjaira esik az ún. implantációs ablak, amikor a méhnyálkahártya az embrió befogadására alkalmas. Az eddigi adatok alapján az ERA teszt alkalmazásával jelentősen lehet emelni a sikeres várandósságok arányát. A szakirodalom szerint a tesztet nem alkalmazókhoz képest 20-30%-kal lehet növelni a hatékonyságot.

Mi a teszt célja?

Az in vitro fertilizációs (IVF) eljárások – amikor a petefészekből kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg, majd az embriót (vagy embriókat) visszaültetik a méh üregébe – többszöri próbálkozás után sem mindig járnak sikerrel, annak ellenére, hogy látszólag minden megfelelőnek tűnik.

A visszaültetés ismétlődő kudarcát számos tényező okozhatja, az egyik legfontosabb a méhnyálkahártya befogadóképessége (receptivitás).

Létezik egy úgynevezett implantációs ablak, amely a menstruációs ciklus azon napjait jelöli, amikor a méhnyálkahártya alkalmassá válik az embrió befogadására (egy 24-48 órás időszakról van szó). A nők többségénél ez az ablak a várt időpontban lesz, a nők egy részénél azonban (körülbelül 30 százalékuknál) eltolódik.

Ezekben az esetekben jelenthet megoldást az ERA teszt, amellyel meghatározható, hogy az implantációs ablak a számítotthoz képest korábbra vagy későbbre esik.

Mi a módszer lényege?

A teszt során molekuláris genetikai módszerrel, ún. újgenerációs szekvenálással 248 gén kifejeződésének vizsgálatára kerül sor. Ezen gének működése, RNS termelése folyamatosan változik a menstruációs ciklus alatt, eltérő a Receptív és Nem-receptív időszakokban.

Ha a teszt eredménye Receptív, akkor az implantációs ablak a teszt elvégzésének időpontjára esik. Ha a teszt eredménye Nem-receptív, akkor az implantációs ablak eltolódott.

Néhány esetben a teszt ismétlésére lehet szükség az első Nem-receptív eredmény ajánlásának megfelelően, hogy az optimális implantációs ablak ideje megerősítésre kerüljön.

Mi a vizsgálat menete?

A vizsgálat elvégzéséhez az IVF Centrummal szoros együttműködés szükséges. A mintavétel időpontjának meghatározása a kezelőorvos feladata. A mintavétel történhet stimulált, illetve nem stimulált ciklusban is.

A teszt elvégzéséhez méhnyálkahártya mintára van szükség, amelyet endometriális biopsziával vesznek. A méhüregbe egy vékony katétert vezetnek fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet a mintavétel során.

Az eredmény 2-3 hét alatt készül el, melyet a kezelőorvos tud megfelelően kiértékelni, és a sikeres IVF stratégiát meghatározni.

Az embrió optimális időpontban történő beültetésével a sikeres terhesség esélye növelhető.

Szakirodalom

• 1_Human_Endometrial_Transcriptomics-ERA.pdf
• 2_The_endometrial_receptivity_array-ERA.pdf
• 3_Transcriptomics_of_the_human_endometrium-ERA.pdf
• 4_Profiling_the_gene_signature-ERA.pdf
• 5_Endometrium_injury_review-ERA.pdf
• 6 Receptivitás 41598_2021_Article_92955

ErMAP® teszt: Endometriális Térkép (Endometrial Mapping, IGLS)

Teszt ára: 249.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Hasonlóan az ERA teszthez az ErMap teszt is az implantációs ablak (WOI) pontos idejét határozza meg. A különbség az, hogy az ErMap real-time PCR módszert alkalmaz a génaktivitás meghatározására, továbbá ez az egyetlen olyan teszt, amelyben a beágyazódáshoz szükséges immunológiai gének aktivitását is mérik.

Mi a teszt célja?

A sikertelen mesterséges beavatkozások 20-30%-nak a hátterében az áll, hogy az embriót nem a megfelelő időpillanatban ültetik be: vagy túl korán, vagy túl későn. Az implantációs ablak (WOI, Window of Implantation) csak 24-48 óráig van nyitva, és az említett gyakorisággal el is tolódhat az ideális időponthoz képest.

Mi a módszer lényege?

A teszt során molekuláris genetikai módszerrel, ún. real-time PCR segítségével 48 gén aktivitását vizsgálják.  Csak olyan gének szerepelnek a mérésben, amelyeknek a befogadásban (receptivitás) illetve az immunválaszban van szerepük. Ezen gének működése, RNS termelése folyamatosan változik a menstruációs ciklus alatt, eltérő a Receptív és Nem-receptív időszakokban.

Mi a vizsgálat menete?

A mintavétel történhet stimulált, illetve nem stimulált ciklusban is. Fontos, hogy a kapott adatokat csak hasonló ciklusban lehet felhasználni.

A teszt elvégzéséhez méhnyálkahártya mintára van szükség, amelyet endometriális biopsziával vesznek. A méhüregbe egy vékony katétert vezetnek fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet a mintavétel során.

Az eredmény 2-3 hét alatt készül el, melyet a kezelőorvos tud megfelelően kiértékelni, és a sikeres IVF stratégiát meghatározni.

Az embrió optimális időpontban történő beültetésével a sikeres terhesség esélye növelhető.

Szakirodalom

• Receptivitás 41598_2021_Article_92955

FEMOFLOR® teszt: Endometrium és vagina mikrobiom analízis RT-PCR-rel

Teszt ára: 109.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A vaginális és endometriális mikrobiom egy dinamikusan komplex rendszer, amelynek összetétele számos belső (endogén) és külső (exogén) tényező függvénye. Ilyenek többek között a kor, a szexuális szokások, a hormonális állapotok, a különböző fertőzések, és a szedett gyógyszerek. A szakirodalom szerint összefüggés van a mikrobiom összetétele és a sikeres, vagy sikertelen megtermékenyítések (természetes vagy mesterséges) között. A mikrobiom eltérések szoros összefüggésben vannak az urogenitális fertőzésekkel és a terhességi komplikációkkal. A FEMOFLOR® teszt célja

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

1. ábra A vaginális mikrobiom összetétele

Hogyan végezzük a tesztet?

Újdonságok Újdonság a Femoflor tesztben, hogy minden esetben kiegészítjük hagyományos tenyésztési és rezisztencia adatokkal is. További újdonság, hogy vaginális minta esetén a lelet tartalmazza a PRIMA indexet, ami előre jelzi a koraszülés valószínűségét az első trimeszterben, és a PEOPLe indexet, ami ugyanezt teszi a második trimeszterben. PRIMA/PEOPLe index > 0 alacsony rizikó PRIMA/PEOPLe index < 0 magas rizikó (Megjegyzés: A PRIMA index számítása 2022 óta szabadalom alatt áll. Ld: Bulletin of RSMU, DOI: 10.24075/vrgmu.2022.032) Mikor érdemes elvégeztetni a Femoflor tesztet? A teszt egyaránt javasolható (indikációk):

• Urogenitális fertőzések, vagy ezek tünetei esetében
• A vaginális mikrobiom potenciális változásai esetében, miszerint:
  • antibiotikum, hormon, vagy citoszatikus kezelés esetén
  • fogamazásgátlók szedése esetén
  • új szexuális partner esetében
• Műtéti beavatkozások előtt
• RIF és RPL esetében (megtapadási hibák, illetve spontán abortuszok esetében)
• A várandósság felkészítésében
• Eltérő tenyésztési eredmények esetében
• Posztmenopauzális vaginitisz esetében

Szakirodalom

• vaginal_microbiota_e150-1

EMMA teszt: a méh mikrobiális környezetének vizsgálata

Teszt ára: 260.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A jelenlegi molekuláris diagnosztikai tesztekkel már nemcsak az állapítható meg, hogy jelen vannak-e a méhüregben a várandósság létrejöttét gátló kórokozó baktériumok, hanem sokkal tágabb kép is adható a méhnyálkahártya állapotáról. Az EMMA névre keresztelt teszt a méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhünk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok is, amelyek kifejezetten előnyösek a várandósság létrejötte szempontjából.

Mi a teszt célja?

A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálhatóak: a méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén számuk alacsonyabb. Azokban a mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, ott magasabb számban vannak jelen.

Azt is sikerült továbbá kimutatni, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával.

A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. Az EMMA névre hallgató teszt ezáltal egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya állapotáról: nemcsak a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális-e a környezet a sikeres fogantatásához vagy az IVF eljárások sikeréhez (EMMA: Endometrial Microbiome Metagenomic Analysis, az endometriális mikrobiom metagenomikai elemzése).

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt összesen tíz baktériumfaj jelenlétét – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján.

Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e a méh mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz-e sikeres. (Ugyanez igaz a természetesen módon létrejövő várandósságok sikerességének valószínűségeire is, ha valaki nem a már fennálló meddősége miatt szeretné igénybe venni tesztet, hanem már a családtervezés során is kíváncsi a saját méhének általános egészségi állapotára.)

Fontos, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket:

• Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumokat ezekben az esetekben antibiotikumkúrával célszerű eliminálni, majd probiotikumkúrával helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját;
• Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, akkor az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikumkúra válhat javasolttá a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében;
• Ha patogén baktériumok sincsenek és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF sikerességének valószínűsége magas lesz a teszteredmény szerint.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. (Abban az esetben, ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, akkor nem szükséges újabb biopsziát végztetni az EMMA-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).

Mikor érdemes elvégeztetni az EMMA tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

• Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
• Valamint akkor is, ha egy hölgy egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

Szakirodalom

• 2_Moreno2-EMMA.pdf

ALICE teszt: meddőséget okozó méhnyálkahártya gyulladás kimutatása

Teszt ára: 169.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Korábban úgy gondolták, hogy a méhüreg belseje egy steril, mikroorganizmusokat nem tartalmazó környezet, mára azonban kiderült, hogy ez koránt sincs így. Az itt élő mikrobák komoly hatással lehetnek rá, hogy mekkora eséllyel jön létre a kívánt várandósság, ha ugyanis kórokozó baktériumok vannak jelen, a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyába történő beágyazódását akadályozó krónikus gyulladás jöhet létre. Új tesztünk ezeknek a baktériumoknak a jelenlétét mutatja ki, ami azért előnyös, mert pozitív eredmény esetén antibiotikum- és probiotikumkúrával helyreállítható lehet a fogamzóképesség.

Mi a teszt célja?

Ismert, hogy az endometriózis megelőző állapotaként ismert krónikus endometritisz – a méhnyálkahártya fertőzéses eredetű gyulladása – összefügg a meddőséggel, mivel azonban sokszor tünetmentes, a hölgyek gyakran nem tudnak a gyulladás jelenlétéről.

Eddig nem létezett olyan teszt, amely ezt az állapotot kimutatta volna, az ALICE névre keresztelt teszt azonban képes azonosítani azokat a patogén baktériumokat, amelyek a leggyakrabban okoznak krónikusan fennálló gyulladásos állapotokat (ALICE: Analysis of Infectious Chronic Endometritis, a fertőzéses eredetű krónikus endometritisz elemzése).

Mennyire gyakori a méhnyálkahártya krónikus gyulladása?

• A szakirodalmi adatok alapján a méhnyálkahártya krónikus gyulladása a terméketlenséggel küzdő hölgypáciensek mintegy 30 százalékában van jelen.
• Azon pároknál, akik IVF eljárással próbálják meg elérni a sikeres várandósságot, de az embrió beágyazódása a többszöri próbálkozás ellenére is sikertelen marad, ez az arány 66 százalék körül mozog.
• A 66 százalék körüli arány jellemzi azokat a hölgyeket is, akiknél ismétlődő vetélések lépnek fel.

Meg lehet-e szüntetni a méhnyálkahártya krónikus gyulladását?

Szerencsére igen. Ha a teszt pozitív eredményt ad, akkor a kívánt várandósság létrejötte érdekében a gyulladást kiváltó és fenntartó baktériumok elpusztítására szolgáló antibiotikumkúra javasolt, amelyet probiotikumterápiával egészítünk ki a méhnyálkahártya mikrobiális flórájának helyreállítása érdekében.

• A terápiát követően megnő a sikeres fogamzás esélye a korábban meddő pároknál;
• Az IVF eljárások során szintén nagyobb eséllyel fog sikeresen beágyazódni a korábban megtapadásra képtelen embrió;
• Annak is megnő az esélye, hogy egy újabb fogamzás során nem következik be spontán vetélés.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. (Abban az esetben, ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, akkor nem szükséges újabb biopsziát végztetni az ALICE-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).

A méhnyálkahártya sejtjeiből ezt követően kivontjuk a DNS-t, és meghatározzuk, hogy mely baktériumfajok örökítőanyaga van jelen a mintában. A teszt összesen nyolcféle baktériumfajt azonosít, amelyek mindegyike összefüggésbe hozható a méhnyálkahártya krónikusan jelenlévő gyulladásával.

A lelet alapján kezelőorvosa már el tudja dönteni, hogy milyen antibiotikumokat írjon fel az Ön számára. A teszt néhány hónappal később meg is ismételhető, így egyértelműen látható lesz, hogy sikerrel járt-e a terápia, és a méhnyálkahártya sejtjei alkalmasak-e már a beágyazódni készülő embrió befogadására.

Mikor érdemes elvégeztetni az ALICE tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

• Meddőség esetén, amikor már ismert, hogy a meddőség női eredetű, és a meddőség leggyakoribb okai már kizárásra kerültek;
• Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
• Ismétlődő spontán vetélések esetén;

Valamint akkor is, ha egy hölgy egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

Szakirodalom

• 1_Moreno1-ALICE.pdf

MicroBioMap® teszt: a méhnyálkahártya mikrobiom térkép vizsgálata (IGLS)

Teszt ára: 205.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A MicroBioMap teszt az EMMA teszthez hasonlóan a méhnyálkahártya mikrobiomját térképezi fel. A különbség az, hogy mindezt más módszerrel végzi, több mikróba kimutatása lehetséges és alacsonyabbak a költségek. A méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhnyálkahártyánk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok, gombák és egyéb egysejtűek is, amelyek gátolhatják a sikeres megtermékenyítést, legyen az természetes vagy mesterséges.

Mi a teszt célja?

A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálhatóak: a méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén számuk alacsonyabb. Azokban a mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, ott magasabb számban vannak jelen.

Azt is sikerült továbbá kimutatni, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával.

A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. A MicroBioMap teszt 18 mikroorganizmus kimutatását végzi, beleértve a baktériumokat, gombákat, és egyéb egysejtűeket (protozoák). A teszt ezáltal egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya mikrobiális összetételéről (mapping): nemcsak a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális-e a környezet a sikeres fogantatásához vagy az IVF eljárások sikeréhez.

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt összesen 18 mikróba jelenlétét (baktériumok, gombák protozoák) – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján kvantitatív PCR segítségével. A MicroBioMap teszt az egyik legérzékenyebb, és a legtöbb mikróbát kimutató diagnosztikai eljárás.

Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e az endometrium mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz-e sikeres.

Fontos, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket:

• Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumokat ezekben az esetekben antibiotikumkúrával célszerű eliminálni, majd probiotikumkúrával helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját;
• Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, akkor az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikumkúra válhat javasolttá a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében;
• Ha patogén baktériumok sincsenek és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF sikerességének valószínűsége magas lesz a teszteredmény szerint.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. A tesztet kvantitatív PCR segítségével végzik, ami az egyik legérzékenyebb diagnosztikai módszer.

Mikor érdemes elvégeztetni a MicroBioMap tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

• Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
• Valamint akkor is, ha a páciens egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

ImMap®(Endometriális Immuntérkép) teszt: a méhnyálkahártya immunológiai térképe, uNK sejtek meghatározása

Teszt ára: 300.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A mesterséges megtermékenyítések sikere számos tényező függvénye: függ az embrió minőségétől, a méhnyálkahártya mikrobiomjától, az implantációs ablak (WOI, Window of Implantation) nyitottságától, továbbá egyebek mellett függ immunológiai tényezőktől is. Az embrió megtapadása egy rendkívül komplex folyamat, számos gén vesz részt benne. Egyensúlyban kell lenni a sejtelhalásos és sejtosztódási folyamatoknak, valamint a gyulladásos és gyulladásellenes folyamatoknak. A RIF (Visszatérő Megtapadási Hiba), és az RM (Visszatérő Spontán Vetélés) a két legnagyobb kihívása az IVF-nek. Az ImMapR egy olyan teszt, amely meghatározza mind kvalitative, mind pedig kvantitative a méhnyálkahártya (endometrium) mindazon immunsejtjeit, amelyek a sikeres beágyazódást, illetve az embrió további fejlődését befolyásolhatják.

Mi a teszt célja?

A sikeres terhesség egy olyan folyamat, amelyben az anya szervezetének nemcsak tolerálnia kell a számára félidegen (semi-allogén) embriót, hanem aktívan részt kell vennie a beágyazódásban és az embrió további fejlődésében. A sikeres terhesség érdekében alapvető, hogy az anyai sejtek, az embrió, később pedig a magzati sejtek együtt tudjanak működni egy jól szabályozott immunológiai egyensúly keretei között.
Az ImMapR teszt célja, hogy meghatározza a mennyiségét, az aktivitását és egymáshoz viszonyított arányát a terhességi folyamatban résztvevő immunsejtek szubpopulációi szintjén (uNK sejtek, Th1, Th2, Th17, Treg lymfociták, B-lymfociták). NK sejtek meghatározása eddig is történt, de nem endometriumból, hanem vérből.  A szakirodalom szerint a szervezet embrióra adott válasza sokkal pontosabb, amennyiben az endometriumban termelődő uNK sejtek meghatározása történik. Ez az első olyan elérhető teszt Magyarországon, amely a méhnyálkahártya, tehát az embrió beágyazódási helyének az immunológiai állapotát mutatja meg.

uNK sejtek (uterus Natural Killer sejtek, méhnyákahártya természetes ölő sejtek)

Az uNK sejtek kulcsszerepet játszanak az embrió beágyazódásában, és a méhlepény fejlődésében. Az uNK sejtek szerepe, hogy felismerjék és eliminálják a szervezet számára idegen sejteket. Számos tanulmány bizonyítja szerepüket a RIF, illetve az RM során.

Th és Treg lymfociták

A T-lymfociták az immunrendszer azon sejtjei, amelyek a mikróbák és az idegen sejtes elemek elleni védekezésben vesznek részt. A méhnyálkahártyában többféle szubpopulációjuk létezik, és mindegyiknek megvan a speciális szerepe a beágyazódásban és a terhesség folyamatában.
Th1 – apró fehérje molekulákat, ún. cytokineket bocsátanak ki, amelyek az immunválasz elindításában játszanak szerepet.
Th2 – az általuk kibocsátott cytokinek szabályozzák az immunválaszt.
A Th1/Th2 arány eltolódása összefüggésben van az RM-mel.
Th17 – autoimmun folyamatokban játszanak szerepet
Treg – kulcsszerepet játszanak az immunválasz szabályozásában: elnyomják az immunválaszt és elősegítik az immun toleranciát.

B-lymfociták (B1 és B2)

A B1 sejtek autoimmun folyamatokat indítanak be. A tanulmányok szerint az általuk termelt molekulák (antitestek) jelenléte összefüggésben van a vetéléssel, a méhlepény leválásával, a korai magzati elhalással. A B2 sejtek olyan antitesteket termelnek, amelyek képesek az apai antigéneket felismerni, de nem váltanak ki immunválasz, megvédve az embriót az immunrendszertől. A B2 sejtek hiánya összefüggésbe hozható az RM-mel.

uNK Immun (uNK és plazma sejtek kimutatása endometriális biopsziából)

uNK Immun: 199.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

uNK Uplazma CD138: 165.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

uNK 56: 125.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Immunrendszerünk nemcsak mindennapi életünkben játszik fontos szerepet, hanem a várandósság kialakulásában is. Döntő szerepe van az embrió sikeres megtapadásában, és a terhességi komplikációk elkerülésében.
Az uNK sejtek és a plazma sejtek fontos részei az öröklött és a szerzett immunitásnak.
Az NK sejtek alapvető szerepe a fertőzött sejtek felismerése, és a vírusok elleni védelem. Az NK sejtek jelen vannak a vérben és a méhnyálkahártyában (endometrium) is, de a két populáció különbözik egymástól. Az endometriumban található NK sejteket uNK (uterális) sejteknek hívják.
A plazma sejteket a patogén (vírus, baktérium, stb.) sejtekkel történő kontaktus aktiválja, antitesteket kezdenek termelni, és ilyen módon vesznek részt a fertőzések elleni helyi védelemben.
Az uNK sejtek megnövekedett száma, illetve citotoxikus aktivitásuk, akárcsak a plazma sejtek jelenléte az endometriumban, megzavarhatja az embrió megtapadását, és végső soron megakadályozhatja a terhesség kialakulását.
Az uNK sejtek és a plazma sejtek jelenlétének és mennyiségének a meghatározása támogatja a személyre szabott terápiát, és elősegíti a kívánt várandósság kialakulását

Mi a teszt célja?

A teszt alapvető célja az uNK sejtek és a plazma sejtek számának, illetve igény szerint az uNK sejtek citotoxikus aktivitásának a meghatározása.

Uterális NK sejtek (uNK sejtek)

Az NK sejtek (natural killer, természetes ölősejtek, CD56+) a legfontosabb immunsejtek közé tartoznak a korai várandóság időszakában. Az első trimeszter során a placenta eredetű fehérvérsejtek 70%-a uNK sejt (uterális NK sejt). Számos nemzetközi tanulmány leírta, hogy azok a nők, akiknél nem sikerült az embrió beültetése (RIF, Repeated Implantation Failure, visszatérő megtapadási hibák) vagy spontán abortuszon estek át (RPL, Recurrent Pregnancy Loss), emelkedett uNK sejtszámmal rendelkeznek a méhnyálkahártyában (endometrium). Nagyon valószínű, hogy az uNK sejtek megnövekedett száma akadályozhatja az embrió megtapadását, illetve elvezethet az embrió kilökődéséhez.
Az eredmények az alábbi határértékek szerint alakulnak:
uNK sejtszám <90 = alacsony
uNK sejtszám 90-300 = normális
uNK sejtszám > 300 = emelkedett
Abnormális eredmény esetében (sejtszám > 300 uNK sejt/mm2 ) az IVF eljárás alatt enyhe immunmódosító kezelést lehet alkalmazni az uNK sejtek számának és aktivitásának a csökkentésére.
Az uNK sejtek citotoxikus aktivitását meg is lehet mérni a CD16 sejtfelszíni marker segítségével. Azért fontos a citotoxikus aktivitás mérése, mert még normális uNK sejtszám mellett is lehet magas a citotoxikus sejtek aránya, ami ugyanúgy RIF-et, és/vagy RPL-t okoz. Amennyiben az uNK sejtek száma 100 és 400 közé esik mm2-ként, és emelkedett a CD16+ sejtek száma immunmoduláló terápia szükséges.

Plazma sejtek (CD138+)

Krónikus endometritisz (CE)

A krónikus endometritiszt gyakran bakteriális fertőzés okozza. Az ismétlődő vetélések (RPL), a visszatérő megtapadási hibák (RIF), illetve az idiopátiás (ismert ok nélküli) meddőségek 10-20%-ban a CE áll a háttérben. A CE-t gyakran nem lehet felismerni, mert nem mutat szimptómákat. A CE-t ki lehet mutatni az uterális plazma sejtek (CD138+) immunhisztokémiai festésével és szám szerinti meghatározásával. Amennyiben a számuk meghaladja a 4 plazma sejt/mm2-t, úgy a CE nagy valószínűséggel fennáll, és kezelhető széles hatásspektrumú antibiotikummal.

ANDROFLOR® teszt: A Férfi Infertilitás gyulladásos hátterének a tesztje (a normál mikroflóra és a kórokozók kimutatása real-time PCR segítségével)

Teszt ára: 84.000 Ft

Az elmúlt 50 év statisztikai adatai szerint a férfiak spermaképe mintegy 30-50%-kal romlott. Világszinten 186M meddő pár van, és 93M esetben a férfi infertilitás okozza a gyermektelenséget (ESHRE, Milánó, 2022). A legújabb WHO útmutató alapján (WHO 6th Edition, 2021) a nemzőképesség határértéke 16 M/ml spermiumkoncentrációra nézve. Ez az érték a 80-as években még 60 M/ml volt. A probléma akkor jelentkezik, amikor a kivizsgálások nem találják meg a férfimeddőség okát, erre mondja a szakirodalom, hogy „idiopátiás” esettel állunk szemben. Az idiopátiás esetek hátterében az esetek jelentős számában ondóúti gyulladás áll, bár a kórokozót a tenyésztéses eljárásokkal nem sikerül kimutatni. Az ANDROFLOR segítségével nemcsak a rejtett kórokozók mutathatók ki, hanem a normál mikroflórára is (mikrobiom) tájékoztatást ad.

Mi az ANDROFLOR teszt célja?

A legújabb kutatások szerint az ejakulátum, illetve az ondóutok nem sterilek, hanem hasonlóan a
vaginához, saját mikrobiommal rendelkezik. Ez a mikrobiom betegség, kórokozók hatására
felborulhat, és túlsúlyba kerülhetnek a káros mikroorganizmusok, amelyek gyulladást okoznak. A
férfi infertilitás egyik alapvető oka az ondóutakban kialakuló gyulladás. A gyulladás okozója
valamilyen fertőző mikroorganizmus (baktérium, gomba, vírus). A szervezet védekező
mechanizmusa a gyulladás, és ez gyakran a kórokozó eltűnése után is fennáll. A gyulladás károsan
befolyásolja a spermiumok képződését, és roncsolja magát a spermiumot is. A teszt célja, hogy
kimutassa azokat a mikroorganizmusokat is, amelyek a hagyományos tenyésztési eljárásokkal nem,
vagy nehezen mutathatók ki (ld: obligát anaerob mikróbák), például azért, mert alacsony számban
vannak jelen, de még ilyen számban is gyulladást generálnak. A teszt ún. real-time PCR módszert
alkalmaz, ami egyike a legérzékenyebb detektálási módszereknek, elvben akár egyetlen sejt DNS-t
is ki tudja mutatni. Két típusa van a tesztnek: Androflor Screen és Androflor Duo. A Screen csak a
kórokozókat mutatja ki, a Duo viszont a teljes mikrobiomot, beleértve a kórokozókat is.

Mennyire gyakori a férfimeddőség?

A szakirodalmi adatok alapján globálisan a párok 15%-a meddő, a férfiak esetében pedig 2-12% az előfordulási arány. A világon 93 M infertilis férfi van, és 46 M esetben nem tudjuk a meddőség okát (ESHRE, Milánó, 2022).
A férfiak 20-70%-ban, átlagosan mintegy 40%-ban felelősek az infertilitásért a gyermeket kívánó párok esetében.
Az infertilis férfiak esetében 20-40%-ban nem találják meg okot.

Lehet kezelést alkalmazni, ha a teszt eredménye határérték feletti?
Amennyiben a kórokozó kimutatásra került, az andrológus-urológus szakorvos célzott antibiotikum terápiával már kezelni tudja a fertőzést.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzését a következő mintákból lehet elvégezni: ondóminta, húgycsőből származó minta,
prosztata váladék, első sugár vizelet. A mintavételt illetően mindig kérje ki andrológus-urológus
szakorvos tanácsát. A mintát 3-5 nap önmegtartóztatás után érdemes levenni, hasonlóan a standard
spermaanalízishez. Újdonság az Androflorral kapcsolatban, hogy a teszt minden esetben
tartalmazza a hagyományos tenyésztést, és antibiotikum rezisztencia vizsgálatot is.

Újdonságok

Újdonság az Androflor teszttel kapcsolatban, hogy a teszt minden esetben tartalmazza a hagyományos tenyésztést, és az antibiotikum rezisztencia vizsgálatot is. További újdonság, hogy a lelet tartalmazza a szabadalmaztatott EGO-PRO-N indexet, amely egy jelzőszám a potenciális embrió minőségét illetően és segít kiválasztani a megfelelő ART eljárást.
EGO-PRO-N index  < 0 pozitív prognózis
EGO-PRO-N index > 0 negatív prognózis

Mikor érdemes elvégeztetni az ANDROFLOR tesztet?

• A teszt egyaránt javasolható:
• Urológiai, andrológiai műtétek előtt
• Mesterséges beavatkozások (pl: IVF) előtt
• Ismeretlen eredetű meddőség esetén
• Ismeretlen eredetű beágyazódási problémák esetén
• Visszatérő gyulladások esetén, amikor a hagyományos eljárások nem mutatnak ki kórokozót
• Bármilyen gyulladásos panasz esetén (pl: égő érzés vizeletürítés közben, fájdalom a genitáliákban, prosztata problémák esetén stb.)

KIR-HLA-C teszt: a méhnyálkahártya és az embrió immunológiai összeférhetőségének genetikai analízise (genotyping)

KIR: 145.000 Ft

KIR HLA C: 279.000 Ft

HLAC/db: 135.000 Ft

Az emberi immunrendszer legfontosabb feladata, hogy a számára idegen sejteket felismerje, és elpusztítsa a saját szervezetének védelme érdekében. Az embrió ilyen szempontból rendkívül érdekes sejtcsoportosulás, hiszen „semi-allogénnek” („félidegen”) minősül, ugyanis felületén részben az apától, részben az anyától származó fehérjemolekulák találhatók (HLA-C). A nyálkahártyában található NK sejtek (uNK sejtek, uterus eredetű természetes ölő sejtek) feladata, hogy az „idegent” felismerjék, és ártalmatlanítsák. Az uNK sejtek a felületükön található KIR receptorokkal (Killer Immunoglobulin-like Receptor) kapcsolódnak az embrió felületén lévő HLA-C molekulákhoz. Az uNK sejtek, és az embrió kapcsolata befolyásolja az embrió megtapadását, beágyazódását, tehát az alkalmazott megtermékenyítési eljárás sikerét. Bizonyos KIR-HLA-C konstelláció esetén a beágyazódás nem megy végbe.

Mi a teszt célja?

A kívánt terhesség számos tényező függvénye: az embrió „minőségétől”, a méhnyálkahártya állapotától, mesterséges eljárások esetén a technikai feltételektől. Függ továbbá a befogadó anyai szervezet és az embrió között kialakuló immunológiai kapcsolattól is. Az anyai immunotolerancia azokon a kapcsolatokon keresztül alakul ki, amelyek a méhnyálkahártyában jelenlévő NK sejtek (uNK, uterus eredetű természetes ölő sejtek) és az embrió között alakul ki. Az uNK sejtek a felületükön található KIR receptorokon keresztül ismerik fel az embriót. A receptorok úgy működnek, mint egy kapcsoló: vagy aktiválják az NK sejteket, vagy pedig kikapcsolják őket. Ezek a receptorok az embrió felületén található HLA-C nevű fehérjemolekulákon keresztül kapcsolódnak az embrióhoz. A HLA-C rendszer egyik fele a biológiai apától, másik fele a biológiai anyától származik. Mind a KIR receptoroknak, mind pedig a HLA-C rendszernek több alcsoportja létezik. Leegyszerűsítve KIR A, és KIR B, illetve HLA-C1 illetve HLA-C2 alcsoportok léteznek. Mivel mind a négy alcsoport „kialakításában” részt vesz az anya, és az apa, így az alábbi genetikai kombinációk lehetségesek: KIR-AA, BB, és AB, illetve HLA-C1C1, C2C2, és C1C2. Számos tanulmány bizonyítja (Ld: szakirodalom), hogy a két rendszer bizonyos együttállása esetén az embrió nagy valószínűséggel nem tud beágyazódni. A legvalószínűbb kilökődés akkor következik be, ha:

• az anya KIR-AA típusú,
• a HLA-C rendszer egyik tagja C2 (akár anyai, akár apai eredetű lehet)
• C2C2 esetében a rizikó magasabb (ld: ábra)

A teszt célja, hogy genetikai tipizálás (genotyping) segítségével megmutassa, hogy az anyai szervezet nagy valószínűséggel be tudja-e fogadni az embriót, avagy nem.

Mire lehet használni az eredményeket?

• A teszt segítségével ki lehet mutatni az ismétlődő vetélés (RPL), vagy a beágyazódási hiba (RIF) okát,
• Segít eldönteni a beültetendő embrió(k) számát,
• Segít megelőzni a várandósság alatti komplikációkat,
• Segít kiválasztani a megfelelő donort (amennyiben nem saját ivarsejttel történik az IVF)