genetikaneked.hu tesztek

Tesztek listája

uNK Immunteszt

uNK Immunteszt (uNK és plazma sejtek kimutatása endometriális biopsziából)

Teszt ára: 199.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Immunrendszerünk nemcsak mindennapi életünkben játszik fontos szerepet, hanem a várandósság kialakulásában is. Döntő szerepe van az embrió sikeres megtapadásában, és a terhességi komplikációk elkerülésében.

Az uNK sejtek és a plazma sejtek fontos részei az öröklött és a szerzett immunitásnak.

Az NK sejtek alapvető szerepe a fertőzött sejtek felismerése, és a vírusok elleni védelem. Az NK sejtek jelen vannak a vérben és a méhnyálkahártyában (endometrium) is, de a két populáció különbözik egymástól. Az endometriumban található NK sejteket uNK (uterális) sejteknek hívják.

A plazma sejteket a patogén (vírus, baktérium, stb.) sejtekkel történő kontaktus aktiválja, antitesteket kezdenek termelni, és ilyen módon vesznek részt a fertőzések elleni helyi védelemben.

Az uNK sejtek megnövekedett száma, illetve citotoxikus aktivitásuk, akárcsak a plazma sejtek jelenléte az endometriumban, megzavarhatja az embrió megtapadását, és végső soron megakadályozhatja a terhesség kialakulását.

Az uNK sejtek és a plazma sejtek jelenlétének és mennyiségének a meghatározása támogatja a személyre szabott terápiát, és elősegíti a kívánt várandósság kialakulását

Mi a teszt célja?

A teszt alapvető célja az uNK sejtek és a plazma sejtek számának, illetve igény szerint az uNK sejtek citotoxikus aktivitásának a meghatározása.

Uterális NK sejtek (uNK sejtek)

Az NK sejtek (natural killer, természetes ölősejtek, CD56+) a legfontosabb immunsejtek közé tartoznak a korai várandóság időszakában. Az első trimeszter során a placenta eredetű fehérvérsejtek 70%-a uNK sejt (uterális NK sejt). Számos nemzetközi tanulmány leírta, hogy azok a nők, akiknél nem sikerült az embrió beültetése (RIF, Repeated Implantation Failure, visszatérő megtapadási hibák) vagy spontán abortuszon estek át (RPL, Recurrent Pregnancy Loss), emelkedett uNK sejtszámmal rendelkeznek a méhnyálkahártyában (endometrium). Nagyon valószínű, hogy az uNK sejtek megnövekedett száma akadályozhatja az embrió megtapadását, illetve elvezethet az embrió kilökődéséhez.

Az eredmények az alábbi határértékek szerint alakulnak:

uNK sejtszám <90 = alacsony

uNK sejtszám 90-300 = normális

uNK sejtszám > 300 = emelkedett

Abnormális eredmény esetében (sejtszám > 300 uNK sejt/mm) az IVF eljárás alatt enyhe immunmódosító kezelést lehet alkalmazni az uNK sejtek számának és aktivitásának a csökkentésére.

Az uNK sejtek citotoxikus aktivitását meg is lehet mérni a CD16 sejtfelszíni marker segítségével. Azért fontos a citotoxikus aktivitás mérése, mert még normális uNK sejtszám mellett is lehet magas a citotoxikus sejtek aránya, ami ugyanúgy RIF-et, és/vagy RPL-t okoz. Amennyiben az uNK sejtek száma 100 és 400 közé esik mm2-ként, és emelkedett a CD16+ sejtek száma immunmoduláló terápia szükséges.

Plazma sejtek (CD138+)

Krónikus endometritisz (CE)

A krónikus endometritiszt gyakran bakteriális fertőzés okozza. Az ismétlődő vetélések (RPL), a visszatérő megtapadási hibák (RIF), illetve az idiopátiás (ismert ok nélküli) meddőségek 10-20%-ban a CE áll a háttérben. A CE-t gyakran nem lehet felismerni, mert nem mutat szimptómákat. A CE-t ki lehet mutatni az uterális plazma sejtek (CD138+) immunhisztokémiai festésével és szám szerinti meghatározásával. Amennyiben a számuk meghaladja a 4 plazma sejt/mm2-t, úgy a CE nagy valószínűséggel fennáll, és kezelhető széles hatásspektrumú antibiotikummal.

Hogyan végzik a tesztet?

A tesztet endometrium biopsziából végzik a jénai Egyetemen a Delta Vita Kft. (genetikaneked.hu) és az Egyetem közötti együttműködés keretei között. A biopszia levétele a természetes ciklus 19-22 napja között, vagy az ovuláció után 5-8 nappal esedékes. A minta szállítása szobahőmérsékleten történi 5%-os formalinban. A vizsgálat immunhisztokémiai festéssel történik. Az eredmények 3 hét alatt érkeznek meg.

Mire lehet használni az eredményeket?

  • A teszt segítségével ki lehet mutatni az ismétlődő vetélés (RPL vagy RM), vagy a beágyazódási hiba (RIF) okát,
  • Segít a kezelés megtervezésében
  • Segít megelőzni a várandósság alatti komplikációkat

Kinek javasolt elvégeztetni az uNK Immun tesztet?

  • Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió fejlődése elindult, de spontán vetélés alakult ki;
  • Amikor az embrió bevizsgált, jó minőségű, de nem alakul ki terhesség;
  • Amikor mindkét fél kivizsgált, de a sikertelen terhesség idiopátiás (nincs ok)

Szakirodalom:

Tovább

ERA teszt

ERA teszt: a sikeres IVF érdekében

Teszt ára: 249.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Előfordulhat, hogy meddőségi kivizsgáláson átesett pácienseknél optimális feltételek mellett alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárásnál a beültetett embriók teljesen egészségesnek tűnnek, azok közül mégsem tapad meg egy sem a méhnyálkahártya falában. Ezekben az esetekben jelenthet megoldást az ERA teszt (Endometrial Receptivity Assay), amellyel meghatározható, hogy a menstruációs ciklus mely napjaira esik az ún. implantációs ablak, amikor a méhnyálkahártya az embrió befogadására alkalmas. Az eddigi adatok alapján az ERA teszt alkalmazásával jelentősen lehet emelni a sikeres várandósságok arányát. A szakirodalom szerint a tesztet nem alkalmazókhoz képest 20-30%-kal lehet növelni a hatékonyságot.

Mi a teszt célja?

Az in vitro fertilizációs (IVF) eljárások – amikor a petefészekből kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg, majd az embriót (vagy embriókat) visszaültetik a méh üregébe – többszöri próbálkozás után sem mindig járnak sikerrel, annak ellenére, hogy látszólag minden megfelelőnek tűnik.

A visszaültetés ismétlődő kudarcát számos tényező okozhatja, az egyik legfontosabb a méhnyálkahártya befogadóképessége (receptivitás).

Létezik egy úgynevezett implantációs ablak, amely a menstruációs ciklus azon napjait jelöli, amikor a méhnyálkahártya alkalmassá válik az embrió befogadására (egy 24-48 órás időszakról van szó). A nők többségénél ez az ablak a várt időpontban lesz, a nők egy részénél azonban (körülbelül 30 százalékuknál) eltolódik.

Ezekben az esetekben jelenthet megoldást az ERA teszt, amellyel meghatározható, hogy az implantációs ablak a számítotthoz képest korábbra vagy későbbre esik.

Mi a módszer lényege?

A teszt során molekuláris genetikai módszerrel, ún. újgenerációs szekvenálással 248 gén kifejeződésének vizsgálatára kerül sor. Ezen gének működése, RNS termelése folyamatosan változik a menstruációs ciklus alatt, eltérő a Receptív és Nem-receptív időszakokban.

Ha a teszt eredménye Receptív, akkor az implantációs ablak a teszt elvégzésének időpontjára esik. Ha a teszt eredménye Nem-receptív, akkor az implantációs ablak eltolódott.

Néhány esetben a teszt ismétlésére lehet szükség az első Nem-receptív eredmény ajánlásának megfelelően, hogy az optimális implantációs ablak ideje megerősítésre kerüljön.

Mi a vizsgálat menete?

A vizsgálat elvégzéséhez az IVF Centrummal szoros együttműködés szükséges. A mintavétel időpontjának meghatározása a kezelőorvos feladata. A mintavétel történhet stimulált, illetve nem stimulált ciklusban is.

A teszt elvégzéséhez méhnyálkahártya mintára van szükség, amelyet endometriális biopsziával vesznek. A méhüregbe egy vékony katétert vezetnek fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet a mintavétel során.

Az eredmény 2-3 hét alatt készül el, melyet a kezelőorvos tud megfelelően kiértékelni, és a sikeres IVF stratégiát meghatározni.

Az embrió optimális időpontban történő beültetésével a sikeres terhesség esélye növelhető.

Szakirodalom

Tovább

ErMAP® teszt

ErMAP® teszt: Endometriális Térkép (Endometrial Mapping, IGLS)

Teszt ára: 249.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Hasonlóan az ERA teszthez az ErMap teszt is az implantációs ablak (WOI) pontos idejét határozza meg. A különbség az, hogy az ErMap real-time PCR módszert alkalmaz a génaktivitás meghatározására, továbbá ez az egyetlen olyan teszt, amelyben a beágyazódáshoz szükséges immunológiai gének aktivitását is mérik.

Mi a teszt célja?

A sikertelen mesterséges beavatkozások 20-30%-nak a hátterében az áll, hogy az embriót nem a megfelelő időpillanatban ültetik be: vagy túl korán, vagy túl későn. Az implantációs ablak (WOI, Window of Implantation) csak 24-48 óráig van nyitva, és az említett gyakorisággal el is tolódhat az ideális időponthoz képest.

Mi a módszer lényege?

A teszt során molekuláris genetikai módszerrel, ún. real-time PCR segítségével 48 gén aktivitását vizsgálják.  Csak olyan gének szerepelnek a mérésben, amelyeknek a befogadásban (receptivitás) illetve az immunválaszban van szerepük. Ezen gének működése, RNS termelése folyamatosan változik a menstruációs ciklus alatt, eltérő a Receptív és Nem-receptív időszakokban.

Mi a vizsgálat menete?

A mintavétel történhet stimulált, illetve nem stimulált ciklusban is. Fontos, hogy a kapott adatokat csak hasonló ciklusban lehet felhasználni.

A teszt elvégzéséhez méhnyálkahártya mintára van szükség, amelyet endometriális biopsziával vesznek. A méhüregbe egy vékony katétert vezetnek fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet a mintavétel során.

Az eredmény 2-3 hét alatt készül el, melyet a kezelőorvos tud megfelelően kiértékelni, és a sikeres IVF stratégiát meghatározni.

Az embrió optimális időpontban történő beültetésével a sikeres terhesség esélye növelhető.

Szakirodalom

Tovább

FEMOFLOR® teszt

FEMOFLOR® teszt: Endometrium és vagina mikrobiom analízis RT-PCR-rel

Teszt ára: 109.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A vaginális és endometriális mikrobiom egy dinamikusan komplex rendszer, amelynek összetétele számos belső (endogén) és külső (exogén) tényező függvénye. Ilyenek többek között a kor, a szexuális szokások, a hormonális állapotok, a különböző fertőzések, és a szedett gyógyszerek. A szakirodalom szerint összefüggés van a mikrobiom összetétele és a sikeres, vagy sikertelen megtermékenyítések (természetes vagy mesterséges) között. A mikrobiom eltérések szoros összefüggésben vannak az urogenitális fertőzésekkel és a terhességi komplikációkkal. A FEMOFLOR® teszt célja

A vagina és az endometrium számos mikroorganizmus élőhelye, amelyek közül elsősorban a baktériumok az uralkodók. Egy másik jellemző sajátosság, hogy a baktériumok között is vannak olyan törzsek, illetve fajok, amelyek normális esetben túlsúlyban vannak (pl: Lactobacillus). A Lactobacillus-ok egyrészt tejsavtermelésük révén csökkentik a környezet pH-ját, másrészt ún. bakteriocin (egyfajta bakteriális antibiotikum) termelés révén szabályozzák az egyéb mikróbák szaporodását. Külső és/vagy belső tényezők az egyensúlyban lévő mikrobiom összetételét felboríthatják (diszbiózis), és elősegíthetik a kórokozó mikroorganizmusok elszaporodását. Egyebek mellett például ilyen tényező a női szervezet által termelt ösztrogén, amelynek a hiányában kevesebb a glikogén, ami a Lactobacillus-ok egyik tápanyaga. A glikogént alakítják át tejsavvá, ami savas környezetet biztosít. A kevesebb tejsav miatt megemelkedik a környezet pH-ja, és lehetőség nyílik kórokozó mikroorganizmusok szaporodására. A teszt célja, hogy a mikrobiom összetételét kimutassa (minőségi és mennyiségi elemzés), és segítse a személyre szabott terápiát.

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt a vaginában és/vagy az endometriumban található mikroorganizmusokat, és azok mennyiségét mutatja ki, beleértve a kórokozó mikróbákat is. Szemben a hagyományos tenyésztéses, vagy DNS alapú tesztekkel nemcsak a mikróbák jelenlétét, vagy hiányát detektálja, hanem a vaginában található mikróbák mennyiségét is meghatározza (mikrobiom elemzés). Ez azért fontos, mert a mikrobiomban mindig találhatók ún. feltételes kórokozók, illetve anaerob mikróbák. Előbbiek csak akkor igényelnek kezelést, ha egy bizonyos mennyiségnél nagyobb arányban vannak jelen. Utóbbiak oxigén jelenlétében elpusztulnak, így a hagyományos tenyésztési eljárásokkal nehéz a kimutatásuk.

1. ábra

  1. ábra A vaginális mikrobiom összetétele

Hogyan végezzük a tesztet?

A tesztet RT-PCR (real-time PCR) segítségével végzik. Az RT-PCR az egyik legérzékenyebb detektálási eljárás, sokkal érzékenyebb, mint a hagyományos tenyésztéses eljárások. Az RT- PCR segítségével nemcsak az adott mikróba jelenlétét, vagy hiányát lehet meghatározni, hanem a pontos mennyiségét is. Újdonság a Femoflor tesztben, hogy minden esetben kiegészítjük hagyományos tenyésztési adatokkal is.

Újdonságok Újdonság a Femoflor tesztben, hogy minden esetben kiegészítjük hagyományos tenyésztési és rezisztencia adatokkal is. További újdonság, hogy vaginális minta esetén a lelet tartalmazza a PRIMA indexet, ami előre jelzi a koraszülés valószínűségét az első trimeszterben, és a PEOPLe indexet, ami ugyanezt teszi a második trimeszterben. PRIMA/PEOPLe index > 0 alacsony rizikó PRIMA/PEOPLe index < 0 magas rizikó (Megjegyzés: A PRIMA index számítása 2022 óta szabadalom alatt áll. Ld: Bulletin of RSMU, DOI: 10.24075/vrgmu.2022.032) Mikor érdemes elvégeztetni a Femoflor tesztet? A teszt egyaránt javasolható (indikációk):

  • Urogenitális fertőzések, vagy ezek tünetei esetében
  • A vaginális mikrobiom potenciális változásai esetében, miszerint:
    • antibiotikum, hormon, vagy citoszatikus kezelés esetén
    • fogamazásgátlók szedése esetén
    • új szexuális partner esetében
  • Műtéti beavatkozások előtt
  • RIF és RPL esetében (megtapadási hibák, illetve spontán abortuszok esetében)
  • A várandósság felkészítésében
  • Eltérő tenyésztési eredmények esetében
  • Posztmenopauzális vaginitisz esetében

Szakirodalom

Tovább

EMMA teszt

EMMA teszt: a méh mikrobiális környezetének vizsgálata

Teszt ára: 260.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A jelenlegi molekuláris diagnosztikai tesztekkel már nemcsak az állapítható meg, hogy jelen vannak-e a méhüregben a várandósság létrejöttét gátló kórokozó baktériumok, hanem sokkal tágabb kép is adható a méhnyálkahártya állapotáról. Az EMMA névre keresztelt teszt a méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhünk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok is, amelyek kifejezetten előnyösek a várandósság létrejötte szempontjából.

Mi a teszt célja?

A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálhatóak: a méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén számuk alacsonyabb. Azokban a mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, ott magasabb számban vannak jelen.

Azt is sikerült továbbá kimutatni, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával.

A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. Az EMMA névre hallgató teszt ezáltal egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya állapotáról: nemcsak a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális-e a környezet a sikeres fogantatásához vagy az IVF eljárások sikeréhez (EMMA: Endometrial Microbiome Metagenomic Analysis, az endometriális mikrobiom metagenomikai elemzése).

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt összesen tíz baktériumfaj jelenlétét – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján.

Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e a méh mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz-e sikeres. (Ugyanez igaz a természetesen módon létrejövő várandósságok sikerességének valószínűségeire is, ha valaki nem a már fennálló meddősége miatt szeretné igénybe venni tesztet, hanem már a családtervezés során is kíváncsi a saját méhének általános egészségi állapotára.)

Fontos, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket:

  • Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumokat ezekben az esetekben antibiotikumkúrával célszerű eliminálni, majd probiotikumkúrával helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját;
  • Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, akkor az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikumkúra válhat javasolttá a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében;
  • Ha patogén baktériumok sincsenek és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF sikerességének valószínűsége magas lesz a teszteredmény szerint.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. (Abban az esetben, ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, akkor nem szükséges újabb biopsziát végztetni az EMMA-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).

Mikor érdemes elvégeztetni az EMMA tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Valamint akkor is, ha egy hölgy egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

Szakirodalom

Tovább

ALICE teszt

ALICE teszt: meddőséget okozó méhnyálkahártya gyulladás kimutatása

Teszt ára: 169.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Korábban úgy gondolták, hogy a méhüreg belseje egy steril, mikroorganizmusokat nem tartalmazó környezet, mára azonban kiderült, hogy ez koránt sincs így. Az itt élő mikrobák komoly hatással lehetnek rá, hogy mekkora eséllyel jön létre a kívánt várandósság, ha ugyanis kórokozó baktériumok vannak jelen, a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyába történő beágyazódását akadályozó krónikus gyulladás jöhet létre. Új tesztünk ezeknek a baktériumoknak a jelenlétét mutatja ki, ami azért előnyös, mert pozitív eredmény esetén antibiotikum- és probiotikumkúrával helyreállítható lehet a fogamzóképesség.

Mi a teszt célja?

Ismert, hogy az endometriózis megelőző állapotaként ismert krónikus endometritisz – a méhnyálkahártya fertőzéses eredetű gyulladása – összefügg a meddőséggel, mivel azonban sokszor tünetmentes, a hölgyek gyakran nem tudnak a gyulladás jelenlétéről.

Eddig nem létezett olyan teszt, amely ezt az állapotot kimutatta volna, az ALICE névre keresztelt teszt azonban képes azonosítani azokat a patogén baktériumokat, amelyek a leggyakrabban okoznak krónikusan fennálló gyulladásos állapotokat (ALICE: Analysis of Infectious Chronic Endometritis, a fertőzéses eredetű krónikus endometritisz elemzése).

Mennyire gyakori a méhnyálkahártya krónikus gyulladása?

  • A szakirodalmi adatok alapján a méhnyálkahártya krónikus gyulladása a terméketlenséggel küzdő hölgypáciensek mintegy 30 százalékában van jelen.
  • Azon pároknál, akik IVF eljárással próbálják meg elérni a sikeres várandósságot, de az embrió beágyazódása a többszöri próbálkozás ellenére is sikertelen marad, ez az arány 66 százalék körül mozog.
  • A 66 százalék körüli arány jellemzi azokat a hölgyeket is, akiknél ismétlődő vetélések lépnek fel.

Meg lehet-e szüntetni a méhnyálkahártya krónikus gyulladását?

Szerencsére igen. Ha a teszt pozitív eredményt ad, akkor a kívánt várandósság létrejötte érdekében a gyulladást kiváltó és fenntartó baktériumok elpusztítására szolgáló antibiotikumkúra javasolt, amelyet probiotikumterápiával egészítünk ki a méhnyálkahártya mikrobiális flórájának helyreállítása érdekében.

  • A terápiát követően megnő a sikeres fogamzás esélye a korábban meddő pároknál;
  • Az IVF eljárások során szintén nagyobb eséllyel fog sikeresen beágyazódni a korábban megtapadásra képtelen embrió;
  • Annak is megnő az esélye, hogy egy újabb fogamzás során nem következik be spontán vetélés.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. (Abban az esetben, ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, akkor nem szükséges újabb biopsziát végztetni az ALICE-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).

A méhnyálkahártya sejtjeiből ezt követően kivontjuk a DNS-t, és meghatározzuk, hogy mely baktériumfajok örökítőanyaga van jelen a mintában. A teszt összesen nyolcféle baktériumfajt azonosít, amelyek mindegyike összefüggésbe hozható a méhnyálkahártya krónikusan jelenlévő gyulladásával.

A lelet alapján kezelőorvosa már el tudja dönteni, hogy milyen antibiotikumokat írjon fel az Ön számára. A teszt néhány hónappal később meg is ismételhető, így egyértelműen látható lesz, hogy sikerrel járt-e a terápia, és a méhnyálkahártya sejtjei alkalmasak-e már a beágyazódni készülő embrió befogadására.

Mikor érdemes elvégeztetni az ALICE tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Meddőség esetén, amikor már ismert, hogy a meddőség női eredetű, és a meddőség leggyakoribb okai már kizárásra kerültek;
  • Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Ismétlődő spontán vetélések esetén;

Valamint akkor is, ha egy hölgy egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

Szakirodalom

Tovább

MicroBioMap® teszt

MicroBioMap® teszt: a méhnyálkahártya mikrobiom térkép vizsgálata (IGLS)

Teszt ára: 205.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A MicroBioMap teszt az EMMA teszthez hasonlóan a méhnyálkahártya mikrobiomját térképezi fel. A különbség az, hogy mindezt más módszerrel végzi, több mikróba kimutatása lehetséges és alacsonyabbak a költségek. A méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhnyálkahártyánk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok, gombák és egyéb egysejtűek is, amelyek gátolhatják a sikeres megtermékenyítést, legyen az természetes vagy mesterséges.

Mi a teszt célja?

A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálhatóak: a méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén számuk alacsonyabb. Azokban a mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, ott magasabb számban vannak jelen.

Azt is sikerült továbbá kimutatni, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával.

A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. A MicroBioMap teszt 18 mikroorganizmus kimutatását végzi, beleértve a baktériumokat, gombákat, és egyéb egysejtűeket (protozoák). A teszt ezáltal egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya mikrobiális összetételéről (mapping): nemcsak a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális-e a környezet a sikeres fogantatásához vagy az IVF eljárások sikeréhez.

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt összesen 18 mikróba jelenlétét (baktériumok, gombák protozoák) – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján kvantitatív PCR segítségével. A MicroBioMap teszt az egyik legérzékenyebb, és a legtöbb mikróbát kimutató diagnosztikai eljárás.

Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e az endometrium mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz-e sikeres.

Fontos, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket:

  • Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumokat ezekben az esetekben antibiotikumkúrával célszerű eliminálni, majd probiotikumkúrával helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját;
  • Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, akkor az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikumkúra válhat javasolttá a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében;
  • Ha patogén baktériumok sincsenek és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF sikerességének valószínűsége magas lesz a teszteredmény szerint.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. A tesztet kvantitatív PCR segítségével végzik, ami az egyik legérzékenyebb diagnosztikai módszer.

Mikor érdemes elvégeztetni a MicroBioMap tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Valamint akkor is, ha a páciens egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.
Tovább

IMMAP teszt

ImMap®(Endometriális Immuntérkép) teszt: a méhnyálkahártya immunológiai térképe, uNK sejtek meghatározása

Teszt ára: 300.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

A mesterséges megtermékenyítések sikere számos tényező függvénye: függ az embrió minőségétől, a méhnyálkahártya mikrobiomjától, az implantációs ablak (WOI, Window of Implantation) nyitottságától, továbbá egyebek mellett függ immunológiai tényezőktől is. Az embrió megtapadása egy rendkívül komplex folyamat, számos gén vesz részt benne. Egyensúlyban kell lenni a sejtelhalásos és sejtosztódási folyamatoknak, valamint a gyulladásos és gyulladásellenes folyamatoknak. A RIF (Visszatérő Megtapadási Hiba), és az RM (Visszatérő Spontán Vetélés) a két legnagyobb kihívása az IVF-nek. Az ImMapR egy olyan teszt, amely meghatározza mind kvalitative, mind pedig kvantitative a méhnyálkahártya (endometrium) mindazon immunsejtjeit, amelyek a sikeres beágyazódást, illetve az embrió további fejlődését befolyásolhatják.

Mi a teszt célja?

A sikeres terhesség egy olyan folyamat, amelyben az anya szervezetének nemcsak tolerálnia kell a számára félidegen (semi-allogén) embriót, hanem aktívan részt kell vennie a beágyazódásban és az embrió további fejlődésében. A sikeres terhesség érdekében alapvető, hogy az anyai sejtek, az embrió, később pedig a magzati sejtek együtt tudjanak működni egy jól szabályozott immunológiai egyensúly keretei között.
Az ImMapR teszt célja, hogy meghatározza a mennyiségét, az aktivitását és egymáshoz viszonyított arányát a terhességi folyamatban résztvevő immunsejtek szubpopulációi szintjén (uNK sejtek, Th1, Th2, Th17, Treg lymfociták, B-lymfociták). NK sejtek meghatározása eddig is történt, de nem endometriumból, hanem vérből.  A szakirodalom szerint a szervezet embrióra adott válasza sokkal pontosabb, amennyiben az endometriumban termelődő uNK sejtek meghatározása történik. Ez az első olyan elérhető teszt Magyarországon, amely a méhnyálkahártya, tehát az embrió beágyazódási helyének az immunológiai állapotát mutatja meg.

uNK sejtek (uterus Natural Killer sejtek, méhnyákahártya természetes ölő sejtek)

Az uNK sejtek kulcsszerepet játszanak az embrió beágyazódásában, és a méhlepény fejlődésében. Az uNK sejtek szerepe, hogy felismerjék és eliminálják a szervezet számára idegen sejteket. Számos tanulmány bizonyítja szerepüket a RIF, illetve az RM során.

Th és Treg lymfociták

A T-lymfociták az immunrendszer azon sejtjei, amelyek a mikróbák és az idegen sejtes elemek elleni védekezésben vesznek részt. A méhnyálkahártyában többféle szubpopulációjuk létezik, és mindegyiknek megvan a speciális szerepe a beágyazódásban és a terhesség folyamatában.
Th1 – apró fehérje molekulákat, ún. cytokineket bocsátanak ki, amelyek az immunválasz elindításában játszanak szerepet.
Th2 – az általuk kibocsátott cytokinek szabályozzák az immunválaszt.
A Th1/Th2 arány eltolódása összefüggésben van az RM-mel.
Th17 – autoimmun folyamatokban játszanak szerepet
Treg – kulcsszerepet játszanak az immunválasz szabályozásában: elnyomják az immunválaszt és elősegítik az immun toleranciát.

B-lymfociták (B1 és B2)

A B1 sejtek autoimmun folyamatokat indítanak be. A tanulmányok szerint az általuk termelt molekulák (antitestek) jelenléte összefüggésben van a vetéléssel, a méhlepény leválásával, a korai magzati elhalással. A B2 sejtek olyan antitesteket termelnek, amelyek képesek az apai antigéneket felismerni, de nem váltanak ki immunválasz, megvédve az embriót az immunrendszertől. A B2 sejtek hiánya összefüggésbe hozható az RM-mel.

Tovább

UNK+UPLASMASEJTEK+UNK CITOTOX teszt

uNK Immun (uNK és plazma sejtek kimutatása endometriális biopsziából)

uNK Immun: 199.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

uNK Uplazma CD138: 165.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

uNK 56: 125.000 Ft (+50.000 Ft biopszia)

Immunrendszerünk nemcsak mindennapi életünkben játszik fontos szerepet, hanem a várandósság kialakulásában is. Döntő szerepe van az embrió sikeres megtapadásában, és a terhességi komplikációk elkerülésében.
Az uNK sejtek és a plazma sejtek fontos részei az öröklött és a szerzett immunitásnak.
Az NK sejtek alapvető szerepe a fertőzött sejtek felismerése, és a vírusok elleni védelem. Az NK sejtek jelen vannak a vérben és a méhnyálkahártyában (endometrium) is, de a két populáció különbözik egymástól. Az endometriumban található NK sejteket uNK (uterális) sejteknek hívják.
A plazma sejteket a patogén (vírus, baktérium, stb.) sejtekkel történő kontaktus aktiválja, antitesteket kezdenek termelni, és ilyen módon vesznek részt a fertőzések elleni helyi védelemben.
Az uNK sejtek megnövekedett száma, illetve citotoxikus aktivitásuk, akárcsak a plazma sejtek jelenléte az endometriumban, megzavarhatja az embrió megtapadását, és végső soron megakadályozhatja a terhesség kialakulását.
Az uNK sejtek és a plazma sejtek jelenlétének és mennyiségének a meghatározása támogatja a személyre szabott terápiát, és elősegíti a kívánt várandósság kialakulását

Mi a teszt célja?

A teszt alapvető célja az uNK sejtek és a plazma sejtek számának, illetve igény szerint az uNK sejtek citotoxikus aktivitásának a meghatározása.

Uterális NK sejtek (uNK sejtek)

Az NK sejtek (natural killer, természetes ölősejtek, CD56+) a legfontosabb immunsejtek közé tartoznak a korai várandóság időszakában. Az első trimeszter során a placenta eredetű fehérvérsejtek 70%-a uNK sejt (uterális NK sejt). Számos nemzetközi tanulmány leírta, hogy azok a nők, akiknél nem sikerült az embrió beültetése (RIF, Repeated Implantation Failure, visszatérő megtapadási hibák) vagy spontán abortuszon estek át (RPL, Recurrent Pregnancy Loss), emelkedett uNK sejtszámmal rendelkeznek a méhnyálkahártyában (endometrium). Nagyon valószínű, hogy az uNK sejtek megnövekedett száma akadályozhatja az embrió megtapadását, illetve elvezethet az embrió kilökődéséhez.
Az eredmények az alábbi határértékek szerint alakulnak:
uNK sejtszám <90 = alacsony
uNK sejtszám 90-300 = normális
uNK sejtszám > 300 = emelkedett
Abnormális eredmény esetében (sejtszám > 300 uNK sejt/mm2 ) az IVF eljárás alatt enyhe immunmódosító kezelést lehet alkalmazni az uNK sejtek számának és aktivitásának a csökkentésére.
Az uNK sejtek citotoxikus aktivitását meg is lehet mérni a CD16 sejtfelszíni marker segítségével. Azért fontos a citotoxikus aktivitás mérése, mert még normális uNK sejtszám mellett is lehet magas a citotoxikus sejtek aránya, ami ugyanúgy RIF-et, és/vagy RPL-t okoz. Amennyiben az uNK sejtek száma 100 és 400 közé esik mm2-ként, és emelkedett a CD16+ sejtek száma immunmoduláló terápia szükséges.

Plazma sejtek (CD138+)

Krónikus endometritisz (CE)

A krónikus endometritiszt gyakran bakteriális fertőzés okozza. Az ismétlődő vetélések (RPL), a visszatérő megtapadási hibák (RIF), illetve az idiopátiás (ismert ok nélküli) meddőségek 10-20%-ban a CE áll a háttérben. A CE-t gyakran nem lehet felismerni, mert nem mutat szimptómákat. A CE-t ki lehet mutatni az uterális plazma sejtek (CD138+) immunhisztokémiai festésével és szám szerinti meghatározásával. Amennyiben a számuk meghaladja a 4 plazma sejt/mm2-t, úgy a CE nagy valószínűséggel fennáll, és kezelhető széles hatásspektrumú antibiotikummal.

Tovább

ANDROFLORE teszt

ANDROFLOR® teszt: A Férfi Infertilitás gyulladásos hátterének a tesztje (a normál mikroflóra és a kórokozók kimutatása real-time PCR segítségével)

Teszt ára: 84.000 Ft

Az elmúlt 50 év statisztikai adatai szerint a férfiak spermaképe mintegy 30-50%-kal romlott. Világszinten 186M meddő pár van, és 93M esetben a férfi infertilitás okozza a gyermektelenséget (ESHRE, Milánó, 2022). A legújabb WHO útmutató alapján (WHO 6th Edition, 2021) a nemzőképesség határértéke 16 M/ml spermiumkoncentrációra nézve. Ez az érték a 80-as években még 60 M/ml volt. A probléma akkor jelentkezik, amikor a kivizsgálások nem találják meg a férfimeddőség okát, erre mondja a szakirodalom, hogy „idiopátiás” esettel állunk szemben. Az idiopátiás esetek hátterében az esetek jelentős számában ondóúti gyulladás áll, bár a kórokozót a tenyésztéses eljárásokkal nem sikerül kimutatni. Az ANDROFLOR segítségével nemcsak a rejtett kórokozók mutathatók ki, hanem a normál mikroflórára is (mikrobiom) tájékoztatást ad.

Mi az ANDROFLOR teszt célja?

A legújabb kutatások szerint az ejakulátum, illetve az ondóutok nem sterilek, hanem hasonlóan a
vaginához, saját mikrobiommal rendelkezik. Ez a mikrobiom betegség, kórokozók hatására
felborulhat, és túlsúlyba kerülhetnek a káros mikroorganizmusok, amelyek gyulladást okoznak. A
férfi infertilitás egyik alapvető oka az ondóutakban kialakuló gyulladás. A gyulladás okozója
valamilyen fertőző mikroorganizmus (baktérium, gomba, vírus). A szervezet védekező
mechanizmusa a gyulladás, és ez gyakran a kórokozó eltűnése után is fennáll. A gyulladás károsan
befolyásolja a spermiumok képződését, és roncsolja magát a spermiumot is. A teszt célja, hogy
kimutassa azokat a mikroorganizmusokat is, amelyek a hagyományos tenyésztési eljárásokkal nem,
vagy nehezen mutathatók ki (ld: obligát anaerob mikróbák), például azért, mert alacsony számban
vannak jelen, de még ilyen számban is gyulladást generálnak. A teszt ún. real-time PCR módszert
alkalmaz, ami egyike a legérzékenyebb detektálási módszereknek, elvben akár egyetlen sejt DNS-t
is ki tudja mutatni. Két típusa van a tesztnek: Androflor Screen és Androflor Duo. A Screen csak a
kórokozókat mutatja ki, a Duo viszont a teljes mikrobiomot, beleértve a kórokozókat is.

Mennyire gyakori a férfimeddőség?

A szakirodalmi adatok alapján globálisan a párok 15%-a meddő, a férfiak esetében pedig 2-12% az előfordulási arány. A világon 93 M infertilis férfi van, és 46 M esetben nem tudjuk a meddőség okát (ESHRE, Milánó, 2022).
A férfiak 20-70%-ban, átlagosan mintegy 40%-ban felelősek az infertilitásért a gyermeket kívánó párok esetében.
Az infertilis férfiak esetében 20-40%-ban nem találják meg okot.

Lehet kezelést alkalmazni, ha a teszt eredménye határérték feletti?
Amennyiben a kórokozó kimutatásra került, az andrológus-urológus szakorvos célzott antibiotikum terápiával már kezelni tudja a fertőzést.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzését a következő mintákból lehet elvégezni: ondóminta, húgycsőből származó minta,
prosztata váladék, első sugár vizelet. A mintavételt illetően mindig kérje ki andrológus-urológus
szakorvos tanácsát. A mintát 3-5 nap önmegtartóztatás után érdemes levenni, hasonlóan a standard
spermaanalízishez. Újdonság az Androflorral kapcsolatban, hogy a teszt minden esetben
tartalmazza a hagyományos tenyésztést, és antibiotikum rezisztencia vizsgálatot is.

Újdonságok

Újdonság az Androflor teszttel kapcsolatban, hogy a teszt minden esetben tartalmazza a hagyományos tenyésztést, és az antibiotikum rezisztencia vizsgálatot is. További újdonság, hogy a lelet tartalmazza a szabadalmaztatott EGO-PRO-N indexet, amely egy jelzőszám a potenciális embrió minőségét illetően és segít kiválasztani a megfelelő ART eljárást.
EGO-PRO-N index  < 0 pozitív prognózis
EGO-PRO-N index > 0 negatív prognózis

Mikor érdemes elvégeztetni az ANDROFLOR tesztet?

  • A teszt egyaránt javasolható:
  • Urológiai, andrológiai műtétek előtt
  • Mesterséges beavatkozások (pl: IVF) előtt
  • Ismeretlen eredetű meddőség esetén
  • Ismeretlen eredetű beágyazódási problémák esetén
  • Visszatérő gyulladások esetén, amikor a hagyományos eljárások nem mutatnak ki kórokozót
  • Bármilyen gyulladásos panasz esetén (pl: égő érzés vizeletürítés közben, fájdalom a genitáliákban, prosztata problémák esetén stb.)
Tovább

KIR és HLAC teszt

KIR-HLA-C teszt: a méhnyálkahártya és az embrió immunológiai összeférhetőségének genetikai analízise (genotyping)

KIR: 145.000 Ft

KIR HLA C: 279.000 Ft

HLAC/db: 135.000 Ft

Az emberi immunrendszer legfontosabb feladata, hogy a számára idegen sejteket felismerje, és elpusztítsa a saját szervezetének védelme érdekében. Az embrió ilyen szempontból rendkívül érdekes sejtcsoportosulás, hiszen „semi-allogénnek” („félidegen”) minősül, ugyanis felületén részben az apától, részben az anyától származó fehérjemolekulák találhatók (HLA-C). A nyálkahártyában található NK sejtek (uNK sejtek, uterus eredetű természetes ölő sejtek) feladata, hogy az „idegent” felismerjék, és ártalmatlanítsák. Az uNK sejtek a felületükön található KIR receptorokkal (Killer Immunoglobulin-like Receptor) kapcsolódnak az embrió felületén lévő HLA-C molekulákhoz. Az uNK sejtek, és az embrió kapcsolata befolyásolja az embrió megtapadását, beágyazódását, tehát az alkalmazott megtermékenyítési eljárás sikerét. Bizonyos KIR-HLA-C konstelláció esetén a beágyazódás nem megy végbe.

Mi a teszt célja?

A kívánt terhesség számos tényező függvénye: az embrió „minőségétől”, a méhnyálkahártya állapotától, mesterséges eljárások esetén a technikai feltételektől. Függ továbbá a befogadó anyai szervezet és az embrió között kialakuló immunológiai kapcsolattól is. Az anyai immunotolerancia azokon a kapcsolatokon keresztül alakul ki, amelyek a méhnyálkahártyában jelenlévő NK sejtek (uNK, uterus eredetű természetes ölő sejtek) és az embrió között alakul ki. Az uNK sejtek a felületükön található KIR receptorokon keresztül ismerik fel az embriót. A receptorok úgy működnek, mint egy kapcsoló: vagy aktiválják az NK sejteket, vagy pedig kikapcsolják őket. Ezek a receptorok az embrió felületén található HLA-C nevű fehérjemolekulákon keresztül kapcsolódnak az embrióhoz. A HLA-C rendszer egyik fele a biológiai apától, másik fele a biológiai anyától származik. Mind a KIR receptoroknak, mind pedig a HLA-C rendszernek több alcsoportja létezik. Leegyszerűsítve KIR A, és KIR B, illetve HLA-C1 illetve HLA-C2 alcsoportok léteznek. Mivel mind a négy alcsoport „kialakításában” részt vesz az anya, és az apa, így az alábbi genetikai kombinációk lehetségesek: KIR-AA, BB, és AB, illetve HLA-C1C1, C2C2, és C1C2. Számos tanulmány bizonyítja (Ld: szakirodalom), hogy a két rendszer bizonyos együttállása esetén az embrió nagy valószínűséggel nem tud beágyazódni. A legvalószínűbb kilökődés akkor következik be, ha:

  • az anya KIR-AA típusú,
  • a HLA-C rendszer egyik tagja C2 (akár anyai, akár apai eredetű lehet)
  • C2C2 esetében a rizikó magasabb (ld: ábra)

1. ábra

A teszt célja, hogy genetikai tipizálás (genotyping) segítségével megmutassa, hogy az anyai szervezet nagy valószínűséggel be tudja-e fogadni az embriót, avagy nem.

Mire lehet használni az eredményeket?

  • A teszt segítségével ki lehet mutatni az ismétlődő vetélés (RPL), vagy a beágyazódási hiba (RIF) okát,
  • Segít eldönteni a beültetendő embrió(k) számát,
  • Segít megelőzni a várandósság alatti komplikációkat,
  • Segít kiválasztani a megfelelő donort (amennyiben nem saját ivarsejttel történik az IVF)
Tovább

Tesztek listája

uNK Immunteszt (uNK és plazma sejtek kimutatása endometriális biopsziából)

Immunrendszerünk nemcsak mindennapi életünkben játszik fontos szerepet, hanem a várandósság kialakulásában is. Döntő szerepe van az embrió sikeres megtapadásában, és a terhességi komplikációk elkerülésében.

Az uNK sejtek és a plazma sejtek fontos részei az öröklött és a szerzett immunitásnak.

Az NK sejtek alapvető szerepe a fertőzött sejtek felismerése, és a vírusok elleni védelem. Az NK sejtek jelen vannak a vérben és a méhnyálkahártyában (endometrium) is, de a két populáció különbözik egymástól. Az endometriumban található NK sejteket uNK (uterális) sejteknek hívják.

A plazma sejteket a patogén (vírus, baktérium, stb.) sejtekkel történő kontaktus aktiválja, antitesteket kezdenek termelni, és ilyen módon vesznek részt a fertőzések elleni helyi védelemben.

Az uNK sejtek megnövekedett száma, illetve citotoxikus aktivitásuk, akárcsak a plazma sejtek jelenléte az endometriumban, megzavarhatja az embrió megtapadását, és végső soron megakadályozhatja a terhesség kialakulását.

Az uNK sejtek és a plazma sejtek jelenlétének és mennyiségének a meghatározása támogatja a személyre szabott terápiát, és elősegíti a kívánt várandósság kialakulását

Mi a teszt célja?

A teszt alapvető célja az uNK sejtek és a plazma sejtek számának, illetve igény szerint az uNK sejtek citotoxikus aktivitásának a meghatározása.

Uterális NK sejtek (uNK sejtek)

Az NK sejtek (natural killer, természetes ölősejtek, CD56+) a legfontosabb immunsejtek közé tartoznak a korai várandóság időszakában. Az első trimeszter során a placenta eredetű fehérvérsejtek 70%-a uNK sejt (uterális NK sejt). Számos nemzetközi tanulmány leírta, hogy azok a nők, akiknél nem sikerült az embrió beültetése (RIF, Repeated Implantation Failure, visszatérő megtapadási hibák) vagy spontán abortuszon estek át (RPL, Recurrent Pregnancy Loss), emelkedett uNK sejtszámmal rendelkeznek a méhnyálkahártyában (endometrium). Nagyon valószínű, hogy az uNK sejtek megnövekedett száma akadályozhatja az embrió megtapadását, illetve elvezethet az embrió kilökődéséhez.

Az eredmények az alábbi határértékek szerint alakulnak:

uNK sejtszám <90 = alacsony

uNK sejtszám 90-300 = normális

uNK sejtszám > 300 = emelkedett

Abnormális eredmény esetében (sejtszám > 300 uNK sejt/mm) az IVF eljárás alatt enyhe immunmódosító kezelést lehet alkalmazni az uNK sejtek számának és aktivitásának a csökkentésére.

Az uNK sejtek citotoxikus aktivitását meg is lehet mérni a CD16 sejtfelszíni marker segítségével. Azért fontos a citotoxikus aktivitás mérése, mert még normális uNK sejtszám mellett is lehet magas a citotoxikus sejtek aránya, ami ugyanúgy RIF-et, és/vagy RPL-t okoz. Amennyiben az uNK sejtek száma 100 és 400 közé esik mm2-ként, és emelkedett a CD16+ sejtek száma immunmoduláló terápia szükséges.

Plazma sejtek (CD138+)

Krónikus endometritisz (CE)

A krónikus endometritiszt gyakran bakteriális fertőzés okozza. Az ismétlődő vetélések (RPL), a visszatérő megtapadási hibák (RIF), illetve az idiopátiás (ismert ok nélküli) meddőségek 10-20%-ban a CE áll a háttérben. A CE-t gyakran nem lehet felismerni, mert nem mutat szimptómákat. A CE-t ki lehet mutatni az uterális plazma sejtek (CD138+) immunhisztokémiai festésével és szám szerinti meghatározásával. Amennyiben a számuk meghaladja a 4 plazma sejt/mm2-t, úgy a CE nagy valószínűséggel fennáll, és kezelhető széles hatásspektrumú antibiotikummal.

Hogyan végzik a tesztet?

A tesztet endometrium biopsziából végzik a jénai Egyetemen a Delta Vita Kft. (genetikaneked.hu) és az Egyetem közötti együttműködés keretei között. A biopszia levétele a természetes ciklus 19-22 napja között, vagy az ovuláció után 5-8 nappal esedékes. A minta szállítása szobahőmérsékleten történi 5%-os formalinban. A vizsgálat immunhisztokémiai festéssel történik. Az eredmények 3 hét alatt érkeznek meg.

Mire lehet használni az eredményeket?

  • A teszt segítségével ki lehet mutatni az ismétlődő vetélés (RPL vagy RM), vagy a beágyazódási hiba (RIF) okát,
  • Segít a kezelés megtervezésében
  • Segít megelőzni a várandósság alatti komplikációkat

Kinek javasolt elvégeztetni az uNK Immun tesztet?

  • Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Legalább 2-3 megismételt, sikertelen IVF kezelés esetén, amikor a visszaültetett embrió fejlődése elindult, de spontán vetélés alakult ki;
  • Amikor az embrió bevizsgált, jó minőségű, de nem alakul ki terhesség;
  • Amikor mindkét fél kivizsgált, de a sikertelen terhesség idiopátiás (nincs ok)

Szakirodalom:

ERA teszt: a sikeres IVF érdekében

Előfordulhat, hogy meddőségi kivizsgáláson átesett pácienseknél optimális feltételek mellett alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárásnál a beültetett embriók teljesen egészségesnek tűnnek, azok közül mégsem tapad meg egy sem a méhnyálkahártya falában. Ezekben az esetekben jelenthet megoldást az ERA teszt (Endometrial Receptivity Assay), amellyel meghatározható, hogy a menstruációs ciklus mely napjaira esik az ún. implantációs ablak, amikor a méhnyálkahártya az embrió befogadására alkalmas. Az eddigi adatok alapján az ERA teszt alkalmazásával jelentősen lehet emelni a sikeres várandósságok arányát. A szakirodalom szerint a tesztet nem alkalmazókhoz képest 20-30%-kal lehet növelni a hatékonyságot.

Mi a teszt célja?

Az in vitro fertilizációs (IVF) eljárások – amikor a petefészekből kinyert petesejteket laboratóriumi körülmények között termékenyítik meg, majd az embriót (vagy embriókat) visszaültetik a méh üregébe – többszöri próbálkozás után sem mindig járnak sikerrel, annak ellenére, hogy látszólag minden megfelelőnek tűnik.

A visszaültetés ismétlődő kudarcát számos tényező okozhatja, az egyik legfontosabb a méhnyálkahártya befogadóképessége (receptivitás).

Létezik egy úgynevezett implantációs ablak, amely a menstruációs ciklus azon napjait jelöli, amikor a méhnyálkahártya alkalmassá válik az embrió befogadására (egy 24-48 órás időszakról van szó). A nők többségénél ez az ablak a várt időpontban lesz, a nők egy részénél azonban (körülbelül 30 százalékuknál) eltolódik.

Ezekben az esetekben jelenthet megoldást az ERA teszt, amellyel meghatározható, hogy az implantációs ablak a számítotthoz képest korábbra vagy későbbre esik.

Mi a módszer lényege?

A teszt során molekuláris genetikai módszerrel, ún. újgenerációs szekvenálással 248 gén kifejeződésének vizsgálatára kerül sor. Ezen gének működése, RNS termelése folyamatosan változik a menstruációs ciklus alatt, eltérő a Receptív és Nem-receptív időszakokban.

Ha a teszt eredménye Receptív, akkor az implantációs ablak a teszt elvégzésének időpontjára esik. Ha a teszt eredménye Nem-receptív, akkor az implantációs ablak eltolódott.

Néhány esetben a teszt ismétlésére lehet szükség az első Nem-receptív eredmény ajánlásának megfelelően, hogy az optimális implantációs ablak ideje megerősítésre kerüljön.

Mi a vizsgálat menete?

A vizsgálat elvégzéséhez az IVF Centrummal szoros együttműködés szükséges. A mintavétel időpontjának meghatározása a kezelőorvos feladata. A mintavétel történhet stimulált, illetve nem stimulált ciklusban is.

A teszt elvégzéséhez méhnyálkahártya mintára van szükség, amelyet endometriális biopsziával vesznek. A méhüregbe egy vékony katétert vezetnek fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet a mintavétel során.

Az eredmény 2-3 hét alatt készül el, melyet a kezelőorvos tud megfelelően kiértékelni, és a sikeres IVF stratégiát meghatározni.

Az embrió optimális időpontban történő beültetésével a sikeres terhesség esélye növelhető.

Szakirodalom

ErMAP® teszt: Endometriális Térkép (Endometrial Mapping, IGLS)

Hasonlóan az ERA teszthez az ErMap teszt is az implantációs ablak (WOI) pontos idejét határozza meg. A különbség az, hogy az ErMap real-time PCR módszert alkalmaz a génaktivitás meghatározására, továbbá ez az egyetlen olyan teszt, amelyben a beágyazódáshoz szükséges immunológiai gének aktivitását is mérik.

Mi a teszt célja?

A sikertelen mesterséges beavatkozások 20-30%-nak a hátterében az áll, hogy az embriót nem a megfelelő időpillanatban ültetik be: vagy túl korán, vagy túl későn. Az implantációs ablak (WOI, Window of Implantation) csak 24-48 óráig van nyitva, és az említett gyakorisággal el is tolódhat az ideális időponthoz képest.

Mi a módszer lényege?

A teszt során molekuláris genetikai módszerrel, ún. real-time PCR segítségével 48 gén aktivitását vizsgálják.  Csak olyan gének szerepelnek a mérésben, amelyeknek a befogadásban (receptivitás) illetve az immunválaszban van szerepük. Ezen gének működése, RNS termelése folyamatosan változik a menstruációs ciklus alatt, eltérő a Receptív és Nem-receptív időszakokban.

Mi a vizsgálat menete?

A mintavétel történhet stimulált, illetve nem stimulált ciklusban is. Fontos, hogy a kapott adatokat csak hasonló ciklusban lehet felhasználni.

A teszt elvégzéséhez méhnyálkahártya mintára van szükség, amelyet endometriális biopsziával vesznek. A méhüregbe egy vékony katétert vezetnek fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet a mintavétel során.

Az eredmény 2-3 hét alatt készül el, melyet a kezelőorvos tud megfelelően kiértékelni, és a sikeres IVF stratégiát meghatározni.

Az embrió optimális időpontban történő beültetésével a sikeres terhesség esélye növelhető.

Szakirodalom

FEMOFLOR® teszt: endometrium és vagina mikrobiom analízis RT-PCR-rel

A vaginális és endometriális mikrobiom egy dinamikusan komplex rendszer, amelynek összetétele számos belső (endogén) és külső (exogén) tényező függvénye. Ilyenek többek között a kor, a szexuális szokások, a hormonális állapotok, a különböző fertőzések, és a szedett gyógyszerek. A szakirodalom szerint összefüggés van a mikrobiom összetétele és a sikeres, vagy sikertelen megtermékenyítések (természetes vagy mesterséges) között. A mikrobiom eltérések szoros összefüggésben vannak az urogenitális fertőzésekkel és a terhességi komplikációkkal.

A FEMOFLOR® teszt célja

A vagina és az endometrium számos mikroorganizmus élőhelye, amelyek közül elsősorban a
baktériumok az uralkodók. Egy másik jellemző sajátosság, hogy a baktériumok között is
vannak olyan törzsek, illetve fajok, amelyek normális esetben túlsúlyban vannak (pl:
Lactobacillus). A Lactobacillus-ok egyrészt tejsavtermelésük révén csökkentik a környezet
pH-ját, másrészt ún. bakteriocin (egyfajta bakteriális antibiotikum) termelés révén
szabályozzák az egyéb mikróbák szaporodását. Külső és/vagy belső tényezők az
egyensúlyban lévő mikrobiom összetételét felboríthatják (diszbiózis), és elősegíthetik a
kórokozó mikroorganizmusok elszaporodását. Egyebek mellett például ilyen tényező a női
szervezet által termelt ösztrogén, amelynek a hiányában kevesebb a glikogén, ami a
Lactobacillus-ok egyik tápanyaga. A glikogént alakítják át tejsavvá, ami savas környezetet
biztosít. A kevesebb tejsav miatt megemelkedik a környezet pH-ja, és lehetőség nyílik
kórokozó mikroorganizmusok szaporodására. A teszt célja, hogy a mikrobiom összetételét
kimutassa (minőségi és mennyiségi elemzés), és segítse a személyre szabott terápiát.

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt a vaginában és/vagy az endometriumban található mikroorganizmusokat, és azok
mennyiségét mutatja ki, beleértve a kórokozó mikróbákat is. Szemben a hagyományos
tenyésztéses, vagy DNS alapú tesztekkel nemcsak a mikróbák jelenlétét, vagy hiányát
detektálja, hanem a vaginában található mikróbák mennyiségét is meghatározza (mikrobiom
elemzés). Ez azért fontos, mert a mikrobiomban mindig találhatók ún. feltételes kórokozók,
illetve anaerob mikróbák. Előbbiek csak akkor igényelnek kezelést, ha egy bizonyos
mennyiségnél nagyobb arányban vannak jelen. Utóbbiak oxigén jelenlétében elpusztulnak,
így a hagyományos tenyésztési eljárásokkal nehéz a kimutatásuk.

1. ábra

  1. ábra A vaginális mikrobiom összetétele

Hogyan végezzük a tesztet?

A tesztet RT-PCR (real-time PCR) segítségével végzik. Az RT-PCR az egyik legérzékenyebb
detektálási eljárás, sokkal érzékenyebb, mint a hagyományos tenyésztéses eljárások. Az RT-
PCR segítségével nemcsak az adott mikróba jelenlétét, vagy hiányát lehet meghatározni,
hanem a pontos mennyiségét is. Újdonság a Femoflor tesztben, hogy minden esetben
kiegészítjük hagyományos tenyésztési adatokkal is.

Újdonságok

Újdonság a Femoflor tesztben, hogy minden esetben kiegészítjük hagyományos tenyésztési és rezisztencia adatokkal is. További újdonság, hogy vaginális minta esetén a lelet tartalmazza a PRIMA indexet, ami előre jelzi a koraszülés valószínűségét az első trimeszterben, és a PEOPLe indexet, ami ugyanezt teszi a második trimeszterben.

PRIMA/PEOPLe index > 0 alacsony rizikó

PRIMA/PEOPLe index < 0 magas rizikó

(Megjegyzés: A PRIMA index számítása 2022 óta szabadalom alatt áll. Ld: Bulletin of RSMU, DOI: 10.24075/vrgmu.2022.032)

Mikor érdemes elvégeztetni a Femoflor tesztet?

A teszt egyaránt javasolható (indikációk):

  • Urogenitális fertőzések, vagy ezek tünetei esetében
  • A vaginális mikrobiom potenciális változásai esetében, miszerint:
    • antibiotikum, hormon, vagy citoszatikus kezelés esetén
    • fogamazásgátlók szedése esetén
    • új szexuális partner esetében
  • Műtéti beavatkozások előtt
  • RIF és RPL esetében (megtapadási hibák, illetve spontán abortuszok esetében)
  • A várandósság felkészítésében
  • Eltérő tenyésztési eredmények esetében
  • Posztmenopauzális vaginitisz esetében

Szakirodalom

EMMA teszt: a méh mikrobiális környezetének vizsgálata

A jelenlegi molekuláris diagnosztikai tesztekkel már nemcsak az állapítható meg, hogy jelen vannak-e a méhüregben a várandósság létrejöttét gátló kórokozó baktériumok, hanem sokkal tágabb kép is adható a méhnyálkahártya állapotáról. Az EMMA névre keresztelt teszt a méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhünk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok is, amelyek kifejezetten előnyösek a várandósság létrejötte szempontjából.

Mi a teszt célja?

A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálhatóak: a méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén számuk alacsonyabb. Azokban a mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, ott magasabb számban vannak jelen.

Azt is sikerült továbbá kimutatni, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával.

A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. Az EMMA névre hallgató teszt ezáltal egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya állapotáról: nemcsak a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális-e a környezet a sikeres fogantatásához vagy az IVF eljárások sikeréhez (EMMA: Endometrial Microbiome Metagenomic Analysis, az endometriális mikrobiom metagenomikai elemzése).

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt összesen tíz baktériumfaj jelenlétét – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján.

Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e a méh mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz-e sikeres. (Ugyanez igaz a természetesen módon létrejövő várandósságok sikerességének valószínűségeire is, ha valaki nem a már fennálló meddősége miatt szeretné igénybe venni tesztet, hanem már a családtervezés során is kíváncsi a saját méhének általános egészségi állapotára.)

Fontos, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket:

  • Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumokat ezekben az esetekben antibiotikumkúrával célszerű eliminálni, majd probiotikumkúrával helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját;
  • Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, akkor az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikumkúra válhat javasolttá a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében;
  • Ha patogén baktériumok sincsenek és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF sikerességének valószínűsége magas lesz a teszteredmény szerint.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. (Abban az esetben, ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, akkor nem szükséges újabb biopsziát végztetni az EMMA-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).

Mikor érdemes elvégeztetni az EMMA tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Valamint akkor is, ha egy hölgy egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

Szakirodalom

ALICE teszt: meddőséget okozó méhnyálkahártya gyulladás kimutatása

Korábban úgy gondolták, hogy a méhüreg belseje egy steril, mikroorganizmusokat nem tartalmazó környezet, mára azonban kiderült, hogy ez koránt sincs így. Az itt élő mikrobák komoly hatással lehetnek rá, hogy mekkora eséllyel jön létre a kívánt várandósság, ha ugyanis kórokozó baktériumok vannak jelen, a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyába történő beágyazódását akadályozó krónikus gyulladás jöhet létre. Új tesztünk ezeknek a baktériumoknak a jelenlétét mutatja ki, ami azért előnyös, mert pozitív eredmény esetén antibiotikum- és probiotikumkúrával helyreállítható lehet a fogamzóképesség.

Mi a teszt célja?

Ismert, hogy az endometriózis megelőző állapotaként ismert krónikus endometritisz – a méhnyálkahártya fertőzéses eredetű gyulladása – összefügg a meddőséggel, mivel azonban sokszor tünetmentes, a hölgyek gyakran nem tudnak a gyulladás jelenlétéről.

Eddig nem létezett olyan teszt, amely ezt az állapotot kimutatta volna, az ALICE névre keresztelt teszt azonban képes azonosítani azokat a patogén baktériumokat, amelyek a leggyakrabban okoznak krónikusan fennálló gyulladásos állapotokat (ALICE: Analysis of Infectious Chronic Endometritis, a fertőzéses eredetű krónikus endometritisz elemzése).

Mennyire gyakori a méhnyálkahártya krónikus gyulladása?

  • A szakirodalmi adatok alapján a méhnyálkahártya krónikus gyulladása a terméketlenséggel küzdő hölgypáciensek mintegy 30 százalékában van jelen.
  • Azon pároknál, akik IVF eljárással próbálják meg elérni a sikeres várandósságot, de az embrió beágyazódása a többszöri próbálkozás ellenére is sikertelen marad, ez az arány 66 százalék körül mozog.
  • A 66 százalék körüli arány jellemzi azokat a hölgyeket is, akiknél ismétlődő vetélések lépnek fel.

Meg lehet-e szüntetni a méhnyálkahártya krónikus gyulladását?

Szerencsére igen. Ha a teszt pozitív eredményt ad, akkor a kívánt várandósság létrejötte érdekében a gyulladást kiváltó és fenntartó baktériumok elpusztítására szolgáló antibiotikumkúra javasolt, amelyet probiotikumterápiával egészítünk ki a méhnyálkahártya mikrobiális flórájának helyreállítása érdekében.

  • A terápiát követően megnő a sikeres fogamzás esélye a korábban meddő pároknál;
  • Az IVF eljárások során szintén nagyobb eséllyel fog sikeresen beágyazódni a korábban megtapadásra képtelen embrió;
  • Annak is megnő az esélye, hogy egy újabb fogamzás során nem következik be spontán vetélés.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. (Abban az esetben, ha valaki már elvégeztette az ERA tesztet, akkor nem szükséges újabb biopsziát végztetni az ALICE-hoz, mert a meglévő szövetmintából is elvégeztethető a teszt).

A méhnyálkahártya sejtjeiből ezt követően kivontjuk a DNS-t, és meghatározzuk, hogy mely baktériumfajok örökítőanyaga van jelen a mintában. A teszt összesen nyolcféle baktériumfajt azonosít, amelyek mindegyike összefüggésbe hozható a méhnyálkahártya krónikusan jelenlévő gyulladásával.

A lelet alapján kezelőorvosa már el tudja dönteni, hogy milyen antibiotikumokat írjon fel az Ön számára. A teszt néhány hónappal később meg is ismételhető, így egyértelműen látható lesz, hogy sikerrel járt-e a terápia, és a méhnyálkahártya sejtjei alkalmasak-e már a beágyazódni készülő embrió befogadására.

Mikor érdemes elvégeztetni az ALICE tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Meddőség esetén, amikor már ismert, hogy a meddőség női eredetű, és a meddőség leggyakoribb okai már kizárásra kerültek;
  • Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Ismétlődő spontán vetélések esetén;

Valamint akkor is, ha egy hölgy egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

Szakirodalom

MicroBioMap® teszt: a méhnyálkahártya mikrobiom térkép vizsgálata (IGLS)

A MicroBioMap teszt az EMMA teszthez hasonlóan a méhnyálkahártya mikrobiomját térképezi fel. A különbség az, hogy mindezt más módszerrel végzi, több mikróba kimutatása lehetséges és alacsonyabbak a költségek. A méhnyálkahártya esetleges krónikus gyulladása mellett azt is kimutatja, hogy általában véve mennyire egészséges a méhnyálkahártyánk, vagyis jelen vannak-e olyan baktériumok, gombák és egyéb egysejtűek is, amelyek gátolhatják a sikeres megtermékenyítést, legyen az természetes vagy mesterséges.

Mi a teszt célja?

A méhnyálkahártya felszínén nemcsak gyulladást okozó baktériumok, hanem az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok is élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek a hüvelyben és a bélrendszerben is megtalálhatóak: a méhüregben azt sikerült kimutatni ezekről a baktériumokról, hogy a méhnyálkahártya krónikus gyulladása esetén számuk alacsonyabb. Azokban a mintákban, ahol viszont nem volt jelen gyulladás, ott magasabb számban vannak jelen.

Azt is sikerült továbbá kimutatni, hogy egészséges nők esetében a méhnyálkahártya alacsonyabb tejsavbaktérium-koncentrációja összefüggést mutat az embrió beágyazódásának magasabb sikertelenségi arányával, valamint a vetélések magasabb arányával.

A szakemberek ezek alapján egy olyan tesztet is kifejlesztettek, amely nemcsak a krónikus gyulladásokkal összefüggő kórokozó baktériumokat, hanem a méhnyálkahártya általános egészségi állapotát jelző tejsavbaktériumok mennyiségét is képes kimutatni. A MicroBioMap teszt 18 mikroorganizmus kimutatását végzi, beleértve a baktériumokat, gombákat, és egyéb egysejtűeket (protozoák). A teszt ezáltal egy átfogó képet ad a méhnyálkahártya mikrobiális összetételéről (mapping): nemcsak a krónikus gyulladás jelenléte deríthető ki, hanem az is, hogy mennyire ideális-e a környezet a sikeres fogantatásához vagy az IVF eljárások sikeréhez.

Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?

A teszt összesen 18 mikróba jelenlétét (baktériumok, gombák protozoák) – köztük a nem kórokozó, a megtermékenyítés létrejöttéhez ideális környezetet teremtő tejsavbaktériumok – jelenlétét vizsgálja a méhnyálkahártyából vett apró szövetminta DNS tartalmának elemzése alapján kvantitatív PCR segítségével. A MicroBioMap teszt az egyik legérzékenyebb, és a legtöbb mikróbát kimutató diagnosztikai eljárás.

Az eredmény megmutatja, hogy optimális-e az endometrium mikrobiális összetétele az embrió beágyazódásához, ami alapján következtetni lehet rá, hogy az IVF alacsony, közepes vagy magas valószínűséggel lesz-e sikeres.

Fontos, hogy a teszt nem egy konkrét „igen/nem” eredményt ad az IVF sikerességére vonatkozóan, hanem egy valószínűségi értéket:

  • Amennyiben krónikus gyulladás van jelen a méhnyálkahártyában, akkor az IVF sikerének valószínűsége igen alacsony. A gyulladásért felelős baktériumokat ezekben az esetekben antibiotikumkúrával célszerű eliminálni, majd probiotikumkúrával helyreállítani a méh megfelelő mikrobiális flóráját;
  • Ha nincsenek jelen krónikus gyulladást okozó patogén baktériumok, ellenben az embrió beágyazódása szempontjából optimális környezetet teremtő tejsavbaktériumok száma alacsony, akkor az IVF sikeressége alacsony vagy közepes mértékű lesz. Ilyenkor probiotikumkúra válhat javasolttá a tejsavbaktériumok számának növelése érdekében;
  • Ha patogén baktériumok sincsenek és a tejsavbaktériumok száma is megfelelő, akkor az IVF sikerességének valószínűsége magas lesz a teszteredmény szerint.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez a méhnyálkahártyából vett apró szövetmintára van szükség, amelyet az endometriális biopsziának nevezett folyamat biztosít: a méhüregbe egy vékony katétert vezetünk fel, amely nem jár fájdalommal, mindössze egy kis kellemetlenséget érezhet. A mintavétel nem tart tovább néhány percnél. A tesztet kvantitatív PCR segítségével végzik, ami az egyik legérzékenyebb diagnosztikai módszer.

Mikor érdemes elvégeztetni a MicroBioMap tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni a méhnyálkahártyába;
  • Valamint akkor is, ha a páciens egyszerűen csak tudni szeretné, hogy méhnyálkahártyájának milyen az általános állapota, és jelen van-e esetleg a várandósság létrejöttét akadályozó krónikus gyulladásos állapot.

MicroVE+ teszt: a női reproduktív traktus komplex mikrobiom analízise
(vaginális és endometrium mikrobiom együttes analízise) (BioArray)

A MicroVE+ teszt az egyetlen olyan teszt jelenleg, amely egy mintából, egy rendszerben
elemzi a vagina és a méhnyálkahártya mikrobiom összetételét. A méhnyálkahártya
mikrobiom összetétele a tapasztalatok szerint ugyanis vaginális eredetű. A szakirodalom
szerint összefüggés van a vagina és a méhnyálkahártya mikrobiom összetétele és a
sikeres, vagy sikertelen IVF között.


Mi a teszt célja?


A vagina felszínén az embrió beágyazódása szempontjából előnyös hatású baktériumok
élnek. Ezek egyike a tejsavbaktériumok nemzetsége (Lactobacillus), amelyek olyan
mikrokörnyezetet teremtenek, amelyek elősegítik a megtermékenyítést, és a potenciálisan
sikeres beágyazódást. A lactobacillusok által termelt vegyületek segítik elnyomni a kóros, és
esetenként gyulladást okozó baktériumokat (pl: Gardnerella sp.). Amennyiben a kóros
mikroflóra kerül túlsúlyba, úgy a nemkívánatos mikroflóra felszálló fertőzés útján eljuthat a
méhnyálkahártyába és gyulladást okozhat, ami a beágyazódást gátolja.
A teszt célja a vagina és a méhnyálkahártya mikrobiális összetételének a kimutatása a jelenleg
elérhető legpontosabb módszerrel, a DNS új generációs szekvenálásával (NGS, Next
Generation Sequencing). A módszer nagy előnye, hogy olyan mikróbákat is ki tud mutatni,
amelyek a hagyományos módszerekkel a detektálási küszöb alatt maradnak.


Mit mutat meg pontosan a teszt eredménye?


A vaginális és az endometrium mikroflórájának megváltozása kapcsolatban állhat a sikertelen
beültetésekkel és a korai spontán abortusszal. A teszt kimutatja a vaginában és az
endometriumban található mikrobiom eloszlását, és magyarázatot adhat:

  • A sikertelen beültetésekre
  • A gyulladásos állapotok eredetére
  • Összefüggésbe hozható a spontán abortusszal

A riport minden esetben tartalmaz javaslatokat arra nézve, hogy az esetleges kóros állapotot
milyen kezeléssel érdemes kezelni.

Hogyan végezzük a tesztet?

A teszt elvégzéséhez vaginális kenetre és endometriális biopsziára van szükség. A mintavétel
nem tart tovább néhány percnél. A levett minta stabilizáló oldatba kerül, és így könnyen és
biztonságosan szállítható.

Mikor érdemes elvégeztetni a MicroVE+ tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Többször megismételt, sikertelen IVF kezelések esetén, amikor a visszaültetett embrió nem tudott beágyazódni;
  • Ismeretlen eredetű gyulladások esetében;
  • Ismeretlen eredetű nőgyógyászati problémák esetében;

Ni-POC teszt: a vetélések genetikai hátterének az analízise (a magzati gének elemzése)

A meddőség egyik legnagyobb problémája a Visszatérő Korai Várandósság Elvesztése (RPL, Recurrent Pregnancy Loss, vagy Recurrent Miscarriages). RPL esetében megtörténik a beágyazódás és az embrió néhány hétig fejlődik, utána azonban spontán abortál, vagy művileg kell megszakítani a kialakult várandósságot.  Az első trimeszterben az RPL meglehetősen gyakori, és 50%-ban az embrió kromoszómális rendellenességei állnak a háttérben. A mesterséges beavatkozáson átesett páciensek esetében ez az arány még 60%-nál is magasabb lehet.  

Mi a teszt célja?

A várandósság alatt az első trimeszter a legkritikusabb időszak, ilyenkor fordul elő vetélés a leggyakrabban. A vetéléseknek (RPL) akár természetes, akár művi úton történik, 50%-ban genetikai okai vannak. Mesterséges beavatkozáson átesett páciensek esetében ez az arány 60%-nál is magasabb lehet (ld: ábra). A genetikai okok elsősorban a magzati kromoszómaállománnyal függnek össze. A kialakult és beágyazódott embrió gyakran kromoszómaeltérések (aneuploidia) miatt nem tud továbbfejlődni. Beültetés előtt az embriót meg lehet vizsgálni, de Magyarországon ez a teszt nem engedélyezett. Az egyetlen vérvételen alapuló lehetőség a vetélés genetikai okának a kiderítésére a Ni-POC teszt. A teszt segítséget nyújt az orvosnak is annak eldöntésében, hogy a vetélést az embrió hibája okozta-e, vagy pedig a befogadó környezet. Amennyiben ugyanis nincs kromoszómális eltérés, úgy érdemes a méhnyálkahártyát vizsgálni (ld: receptivitás, mikrobiom, immunológia, endometriózis tesztek). A teszt célja a magzati sejtek genetikai hátterének az elemzése nem invazív módon. Nincs szükség sebészi beavatkozásra, egyszerű vérvétellel megoldható, és 10 napon belül ad eredményt. Amennyiben a teszt eredménye negatív, tehát nincs kimutatható kromoszómális eltérés, úgy a teszt árának 30%-át visszatérítjük a páciens részére.

Hogyan végezzük a tesztet?

A tesztet anyai vérmintából lehet elvégezni, célszerűen a vetélés időpontjához képest a lehető legrövidebb időn belül (max. 10 nap a spontán vagy a művi abortuszhoz képest).  Ilyenkor ugyanis az anyai vérkeringésben még megtalálhatók a magzati sejtek, de az idő előrehaladtával számuk csökken, majd eltűnik. A teszt során a magzati sejtek kiválogatásra kerülnek, és új-generációs szekvenálással (NGS) elemzik a magzati DNS-t.

Lehet kezelést alkalmazni, ha a teszt eredménye pozitív?

A Ni-POC teszt csak arra a kialakult várandósságra, illetve arra a beültetett embrióra ad információt, amelyik vetéléssel ért véget. A teszt eredményéből nem lehet következtetéseket levonni a jövőben kialakuló várandósságra, ugyanis minden embrió különbözik egymástól.

Mikor érdemes elvégeztetni az Ni-POC tesztet?

A teszt egyaránt javasolható:

  • Meddőség esetén, amikor a meddőség leggyakoribb okai már kizárásra kerültek.
  • Legalább két olyan vetélés esetén, amikor az embrió genetikai analízise nem történt meg.

A teszt korlátai

  • A teszt csak egyes (single) terhességek esetén alkalmazható, ikreknél nem.
  • Csak a betöltött 5. terhességi hét után alkalmazható.
  • Mind a 24 kromoszómát vizsgálja, de csak akkor mutat eredményt, ha az aneuploidia <24 kromoszómát érint. Amennyiben mind a 24 kromoszóma aneuploid, a teszt nem mutatja ki. Ez az esetek 5%-ban fordul elő.

Szakirodalom

Pácienseink véleménye fontos nekünk

Foglaljon időpontot budapesti vagy valamely vidéki rendelőnkbe, hogy szakszerű ellátását mihamarabb megkezdhessük!

További hasznos tudnivalók a kezelésről

PCOS: A rejtett hormonális probléma, ami nők millióit érinti

Szabálytalan a menstruációja? Pattanásokkal, fokozott szőrnövekedéssel vagy hajhullással küzd? Lehet, hogy PCOS áll a háttérben! Olvasson tovább, és tudjon meg többet erről a gyakori, de sokszor rejtett hormonális rendellenességről!

Szoptatási nehézségek: Gyakori problémák és megoldásuk

A szoptatás során számos anyuka szembesül nehézségekkel, amelyek a baba táplálkozásán kívül az anya-baba kapcsolatra is hatással lehetnek. Olvasson tovább, és tudja meg, hogyan segíthet a szoptatási tanácsadás ezek leküzdésében!

El nem távolítható spirál? Van rá fájdalommentes megoldás!

Elmozdult méhen belüli fogamzásgátló eszköz eltávolítása is lehet fájdalommentes az ambuláns méhtükrözésnek köszönhetően. Ez a modern eljárás hatékony és kíméletes megoldást nyújt a hagyományos módon el nem távolítható spirálok esetében. Tudjon meg többet róla!

Egészségtudatos várandósság lépésről lépésre

Az életmód és a tudatos döntések nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a babavárás harmóniában és biztonságban teljen. Mostani cikkünkben 6 lépést gyűjtöttünk össze, amelyek segítségével sokat tehet saját és kisbabája egészsége érdekében!

HPV elleni védőoltás – Ezért éri meg beadatni felnőttkorban is!

A HPV a leggyakoribb nemi úton terjedő fertőzések egyike, amely kezelés nélkül súlyos szövődményekhez, akár méhnyakrák kialakulásához is vezethet. Mostani cikkünkben bemutatjuk, hogy miért fontos a HPV elleni védőoltást beadatni még felnőttként is!

Méhnyakrák: Amit minden nőnek tudnia kell a megelőzésről!

A méhnyakrák évente több százezer nőt érint világszerte, de időben történő felismeréssel és megelőzéssel a tragikus esetek száma jelentősen csökkenthető. Olvasson tovább és tudja meg, mit tehet a megelőzés érdekében!

Beszéljünk róla! – Szexuális úton terjedő betegségek

A szexuális úton terjedő betegségek világszerte emberek millióit érintik, komoly fizikai, valamint lelki terheket okozva. Cikkünkben összegyűjtöttük, mit érdemes tudni ezekről a betegségekről és hogyan kerülheti el őket!

Beszéljünk róla! – Fiatalkori fogamzásgátlás

A fogamzásgátlás témája gyakran tabu, pedig a megfelelő tájékozódás kulcsfontosságú a fiatalok számára a tudatos és felelősségteljes döntésekhez. Tartson velünk, mostani cikkünkben erre szeretnénk felhívni a figyelmet!

A visszatérő hüvelygomba 5 leggyakoribb oka

A hüvelygomba kellemetlen tüneteit szinte minden nő megtapasztalja élete során legalább egyszer. Azonban vannak olyanok, akiknél rendszeresen visszatér. Cikkünkben bemutatjuk az 5 leggyakoribb okot, ami miatt újra és újra kialakulhat a hüvelygomba!

Tabuk nélkül – A vizeletcsepegés nem betegség, hanem tünet!

Számos nő tapasztal akaratlan vizeletvesztést élete során, azonban csak kevesen mernek beszélni róla. Cikkünk célja, hogy ledöntse a témát övező tabukat, feltárja a kiváltó okokat és bemutassa a lehetséges megoldásokat, hogy újra gondtalanul élvezhesse mindennapjait.

Kedves Páciensünk!

Szeretne kérdésére orvosi választ kapni, de nem meri feltenni? Ossza meg velünk kérdéseit, és a leggyakrabban felmerülő kérdésekre szakértőink közérthető tartalmakkal reagálnak majd a social medián, így teljesen anonim módon válaszolunk rá felületeinken!

Kérdése van?
crossmenu